Mózes V. könyve 15

1Minden hetedik esztendő végén el kell engedni az adósságot. 2Az elengedés módja pedig ez: minden kölcsönadó ember engedje el, amit kölcsönadott felebarátjának. Ne hajtsa be felebarátján és testvérén, mert elengedés hirdettetett az ÚRért. 3Az idegentől behajthatod. De amivel a testvéred tartozik, azt engedd el neki. 4De nem is lesz közötted szegény, mert igen megáld téged az ÚR azon a földön, amelyet az ÚR, a te Istened örökségül ad neked, hogy birtokba vedd. 5De csak akkor, ha hallgatsz az ÚRnak, a te Istenednek szavára, megtartod és teljesíted mindazt a parancsolatot, amelyet parancsolok neked. 6Bizony megáld téged Istened, az ÚR, amint megmondta neked. Sok népnek adsz zálogkölcsönt, te pedig nem szorulsz kölcsönre, és sok népen fogsz uralkodni, de terajtad nem uralkodnak. 7Ha mégis szegénnyé lesz valaki a testvéreid közül valamelyik lakóhelyeteken, azon a földön, amelyet az ÚR, a te Istened ad neked, ne keményítsd meg a szívedet, és ne zárd be kezedet a te szegény testvéred előtt, 8hanem örömest nyisd meg neki kezedet, és örömest adj neki annyit kölcsön, amennyire szüksége van, amikor szükséget szenved. 9Vigyázz magadra, hogy ne legyen a szívedben ilyen istentelen gondolat: közeleg a hetedik esztendő, az elengedés esztendeje, és nehogy elfordítsd szemedet a te szegény testvéredtől, és ne adj neki. Mert ő ellened kiált az ÚRhoz, és bűn fog terhelni téged. 10Szívesen adj neki, és ne essen rosszul a szívednek az, hogy adsz neki, mert az ilyen dologért áld meg téged az ÚR, a te Istened minden munkádban és mindenben, amire kezedet teszed. 11Mivel a szegény nem fogy ki a földről, azért azt parancsolom neked: örömest nyisd meg kezedet szűkölködő és szegény testvérednek a te földeden. 12Ha eladja magát neked testvéred, egy héber férfi vagy asszony, és hat esztendeig szolgál téged, a hetedik esztendőben bocsásd szabadon. 13És mikor szabadon bocsátod, ne küldd el üres kézzel, 14hanem lásd el bőven juhaidból, szérűdről, és sajtódból. Adj neki abból, amivel megáldott téged az ÚR, a te Istened. 15Emlékezz arra, hogy te is szolga voltál Egyiptom földjén, és megszabadított téged az ÚR, a te Istened. Ezért parancsolom ezt ma neked. 16Ha pedig azt mondja neked: „Nem megyek el tőled, mert megszerettelek téged és a házad népét”, mivel jó dolga volt nálad, 17akkor fogj egy árt, szúrd a fülén át az ajtófélfába, és maradjon szolgád örökre. Így cselekedjél szolgálóleányoddal is. 18Ne essék nehezedre, hogy szabadon bocsásd őt, hiszen kétszer annyi bérre valót szolgált neked hat éven át, mint amennyi egy napszámos bére. Így megáld téged az ÚR, a te Istened mindenben, amit cselekszel. 19Marhád és juhaid első ellésének minden hímjét az ÚRnak, a te Istenednek szenteld. Ne fogd munkára tehened első borját, és ne nyírd meg juhaid első bárányát. 20Az ÚRnak, a te Istenednek színe előtt edd meg azt minden évben te és házad népe azon a helyen, amelyet kiválaszt az ÚR. 21Ha pedig valami hibája van: sánta vagy vak, vagy valamilyen fogyatkozásban szenved, akkor ne áldozd fel azt az ÚRnak, a te Istenednek. 22Megeheted a lakóhelyeden, a tisztátalan és a tiszta ember egyaránt, mintha őz vagy szarvas volna. 23Csak a vérét ne edd meg, öntsd azt a földre, mint a vizet.