1 Ezek azok a rendelkezések és végzések, amelyeket amíg csak éltek e földön, meg kell tartanotok és teljesítenetek kell azon a földön, amelyet az ÚR, atyáidnak Istene ad nektek birtokul.

2 Teljesen pusztítsátok el mindazokat a helyeket, ahol a maguk isteneit szolgálják a magas hegyeken, a halmokon és minden zöldellő fa alatt azok a nemzetek, amelyeknek urai lesztek.

3 Rontsátok le oltáraikat, törjétek össze oszlopaikat, égessétek meg berkeiket, és vagdaljátok szét isteneik faragott képeit, a nevüket is pusztítsátok ki arról a helyről.

4 De ne így tegyetek az ÚRral, a ti Istenetekkel.

5 Hanem azt a helyet keressétek föl, és oda járjatok, amelyet kiválaszt az ÚR, a ti Istenetek minden törzsetek közül, hogy nevét oda helyezze, és ott lakozzék.

6 Oda vigyétek egészen elégő áldozataitokat, véresáldozataitokat, tizedeiteket, fölajánlásaitokat, mind fogadalomból, mind szabad akaratból való adományaitokat és marháitok és juhaitok első fajzását.

7 Ott egyetek az ÚRnak, Isteneteknek színe előtt, és örvendezzetek ti és házatok népe kezetek minden keresményének, amelylyel megáld Istenetek, az ÚR.

8 Ne tegyetek úgy ott, ahogy most mi teszünk itt: mindenki úgy, ahogy neki jónak tetszik.

9 Mert most még nem mentetek be a nyugalom helyére és az örökségbe, amelyet az ÚR, a te Istened ad neked.

10 Mikor pedig átkeltek a Jordánon, és azon a földön fogtok lakni, amelyet az ÚR, a ti Istenetek ad nektek örökségül, és nyugodalmat ad minden ellenségetektől, amely körülöttetek van, és biztonságban fogtok lakni,

11 akkor arra a helyre, amelyet kiválaszt az ÚR, a ti Istenetek, hogy ott lakozzék az ő neve, oda vigyetek mindent, amit parancsolok nektek: egészen elégő áldozataitokat, véresáldozataitokat, tizedeteket és fölajánlásaitokat és fogadalmi áldozataitokat, amelyeket az ÚRnak fogadtok.

12 Örvendezzetek az ÚRnak, a ti Isteneteknek színe előtt mind ti, mind fiaitok és leányaitok, mind szolgáitok és szolgálóleányaitok, mind a lévita, aki kapuitokon belül van, mert neki nincs része vagy öröksége, mint nektek.

13 Vigyázz, hogy egészen elégő áldozataidat ne mutasd be bármely helyen, amelyet meglátsz,

14 hanem csak azon a helyen mutasd be egészen elégő áldozataidat, és azon a helyen cselekedjél mindent, amit parancsolok neked, amelyet az ÚR választott ki egyik törzsedben.

15 De minden kapudon belül vághatsz állatot, és ehetsz húst, ahogy lelked kívánja, abból, amivel az ÚR, a te Istened megáld téged, és amit ad neked. Tisztátalan és tiszta ember éppúgy eheti azt, mint az őzet és a szarvast.

16 Csak a vérét ne egyétek meg. A földre öntsd azt, mint a vizet.

17 Nem eheted meg kapuidon belül sem gabonádnak, sem mustodnak, sem olajodnak a tizedét, sem marhádnak és juhodnak az első fajzását, sem semmiféle fogadalmi áldozatodat, amelyet fogadsz, sem önkéntes adományaidat, sem fölemelt áldozatodat.

18 Hanem csak az ÚRnak, a te Istenednek színe előtt egyed fiaddal, leányoddal, szolgáddal, szolgálóleányoddal és a kapuidon belül levő lévitával együtt azon a helyen, amelyet kiválaszt az ÚR, a te Istened. Örvendezzél az ÚRnak, a te Istenednek színe előtt minden szerzeményednek.

19 Vigyázz, hogy ne hagyd magára a lévitát, amíg csak földeden élsz.

20 Ha majd az ÚR, a te Istened kiterjeszti határodat, ahogyan megígérte neked, és arra gondolsz: jó volna húst enni, akkor mivelhogy a lelked húst kíván enni, egyél húst, amennyit csak kívánsz.

21 Ha pedig messze van tőled az a hely, amelyet az ÚR, a te Istened kiválaszt, hogy oda helyezze nevét, és parancsom szerint levágsz marháidból és juhaidból, amelyeket az ÚR ad majd neked, akkor, ahogy a lelked kívánja, ehetsz belőlük lakóhelyeden.

22 Úgy eheted, ahogy az őzet és a szarvast szokták enni; a tisztátalan és a tiszta ember egyaránt ehet belőle.

23 Csakhogy abban állhatatos légy, hogy a vért ne edd meg, mert a vér az élet. Tehát ne edd meg az életet a hússal együtt!

24 Ne edd meg, öntsd a földre, mint a vizet.

25 Ne edd meg, hogy jó dolgod legyen neked és gyermekeidnek is utánad, mivel azt cselekszed, ami helyes az ÚR szemében.

26 De ha valamit megszentelsz a sajátodból, vagy fogadalmat teszel, fogd és vidd arra a helyre, amelyet kiválaszt az ÚR.

27 Az ÚRnak, a te Istenednek oltárán áldozd fel a te egészen elégő áldozataidat húsukkal és vérükkel együtt. Véresáldozataid vérét öntsd az ÚRnak, a te Istenednek oltárára, a húsát pedig megeheted.

28 Vigyázz, és hallgasd meg mindazt az igét, amelyet parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen neked és gyermekeidnek mindenkor, mert azt cselekszed, ami jó és igaz az ÚRnak, a te Istenednek szemében.

29 Mikor kiirtja előled az ÚR, a te Istened azokat a nemzeteket onnan, ahová bemész, s ha birtokba veszed, és majd az ő földjükön laksz,

30 vigyázz, hogy tőrbe ne ess azokat követve, akik kivesztek előled. Ne érdeklődj isteneik felől, hogy miképpen tisztelik e nemzetek az ő isteneiket, mondván: „Én is úgy akarok tenni.”

31 Ne tégy így az ÚRral, a te Isteneddel, mert mindenféle utálatosságot tettek isteneikkel, amit gyűlöl az ÚR. Még fiaikat és leányaikat is elégették isteneiknek.

32 Mindazt, amit parancsolok nektek, tartsátok meg, és aszerint cselekedjetek. Semmit se tégy hozzá, és el se végy belőle!