Mózes IV. könyve 31

1Azután így szólt az ÚR Mózeshez: 2Állj bosszút Izráel fiaiért a midjániakon, azután népedhez takaríttatsz. 3Ezért így szólt Mózes a néphez: Készítsetek föl férfiakat magatok közül a harcra, és induljanak Midján ellen, hogy bosszút álljanak az ÚRért Midjánon. 4Izráel minden törzséből törzsenként ezret-ezret küldjetek a harcba. 5Kiválogattak tehát Izráel sokaságából törzsenként ezret, tizenkétezer fölfegyverzett embert. 6Azután elküldte őket Mózes a harcba, törzsenként ezret, és velük Fineást, Eleázár pap fiát is, mivel a szent edények és a riadókürtök az ő keze alatt voltak. 7És harcoltak Midján ellen, ahogy megparancsolta az ÚR Mózesnek, és megöltek minden férfit. 8Az áldozatul esettekkel együtt megölték Midján királyait is: Evit, Rekemet, Cúrt, Húrt és Rebát, Midján öt királyát. Bálámot, Beór fiát is megölték fegyverrel. 9A midjániak feleségeit és kisdedeiket azonban foglyul ejtették Izráel fiai, és elzsákmányolták minden jószágukat, minden nyájukat és egész vagyonukat. 10Fölperzseltek minden várost és minden falut, ahol a midjániak laktak. 11Azután az egész zsákmányt, minden embert és állatot 12odavittek Mózeshez, Eleázár paphoz és Izráel fiainak gyülekezetéhez, a foglyokat és a megszerzett zsákmányt a táborba, Móáb síkságán a Jordán mellett, Jerikóval szemben. 13Kiment tehát Mózes, Eleázár pap és a gyülekezet minden vezetője eléjük a táboron kívülre. 14De Mózes megharagudott a sereg vezetőire, az ezredesekre és századosokra, akik megjöttek a harcból. 15Azt mondta nekik Mózes: Hát ti életben hagytátok az összes asszonynépet? 16Pedig ők voltak, akik Izráel fiait Bálám tanácsára hűtlenségre bírták az ÚR ellen Peór kedvéért. Ezért érte csapás az ÚR gyülekezetét. 17Most azért öljetek meg minden fiúgyermeket és minden asszonyt, aki már volt együtt férfival. 18De hagyjatok életben magatoknak minden leánygyermeket, aki még nem volt együtt férfival. 19Ti pedig maradjatok a táboron kívül hét napig. Aki pedig megölt valakit, és aki hullát érintett, mind tisztítsa meg magát a harmadik és a hetedik napon a foglyaival együtt; 20minden ruhát, minden bőrből való holmit, minden kecskeszőrből való készítményt és minden faeszközt tisztítsatok meg. 21Eleázár pap pedig azt mondta a katonáknak, akik a harcból visszatértek: Ez a törvény rendelkezése, amelyet az ÚR parancsolt Mózesnek: 22Az aranyat, az ezüstöt, a rezet, a vasat, az ónt és az ólmot mindenképpen, 23de minden egyebet is, ami állja a tüzet, vigyétek át a tűzön, és megtisztul, de a tisztító vízzel is tisztítsátok meg. Minden mást pedig, ami nem állja a tüzet, vízen vigyetek át. 24Ruhátokat pedig mossátok ki a hetedik napon, és tiszták lesztek. Utána bemehettek a táborba. 25Újra szólt az ÚR Mózesnek, és azt mondta: 26Vedd számba a megszerzett prédát, az embereket és az állatokat Eleázár pappal és a gyülekezet családfőivel. 27Felezd meg a prédát a harcolók és az egész gyülekezet között. 28Vegyél egy részt az ÚRnak a harcoló férfiaktól, ötszázból egyet az emberek közül és az ökrök, a szamarak és a juhok közül ugyanúgy. 29Az ő fele részükből vegyétek el ezt, és adjad Eleázár papnak az ÚRnak szóló felemelt áldozatul. 30Az Izráel fiainak járó fele részből pedig ötvenenként végy el egy prédát emberekből, ökrökből, szamarakból, juhokból és minden állatból. Add azokat a lévitáknak, akik az ÚR hajlékáról gondoskodnak. 31És úgy cselekedett Mózes és Eleázár, a pap, ahogy az ÚR parancsolta Mózesnek. 32A préda, azaz annak a zsákmánynak maradéka, amelyet a harcoló nép zsákmányolt, hatszázhetvenötezer juh, 33hetvenkétezer ökör 34és hatvanegyezer szamár volt. 35A leányok közül emberi lélek, aki nem volt együtt férfival, összesen harminckétezer volt. 36Ez volt az egyik fele a harcból hazatértek zsákmányának: háromszázharminchétezer-ötszáz juh. 37Az ÚR része pedig a juhokból hatszázhetvenöt volt. 38Az ökör pedig harminchatezer, és azokból az ÚR része hetvenkettő. 39A szamár harmincezerötszáz volt, belőlük az ÚR része hatvanegy. 40Emberi lélek pedig tizenhatezer volt, ebből az ÚR része harminckét lélek. 41Ezután Mózes az ÚR részét fölemelt áldozatul Eleázár papnak adta, ahogy az ÚR megparancsolta Mózesnek. 42Az Izráel fiaira eső másik fele részt elvette Mózes a harcosoktól. 43A zsákmány gyülekezetre eső fele része ez volt: háromszázharminchétezer-ötszáz juh, 44harminchatezer marha, 45harmincezer-ötszáz szamár, 46ember pedig tizenhatezer lélek. 47Az Izráel fiaira eső fele részből pedig egyetegyet vett el Mózes minden ötvenből, emberekből és állatokból egyaránt, és a lévitáknak adta őket, akik az ÚR hajlékáról gondoskodnak, ahogy az ÚR parancsolta Mózesnek. 48Akkor odamentek Mózeshez a hadsereg vezetői, az ezredesek és századosok, 49és azt mondták Mózesnek: Mi, a te szolgáid megszámláltuk a harcosokat, akik a kezünk alatt voltak, és senki sem veszett el közülünk. 50Ezért mindenki elhozta az ÚRnak szóló áldozatul, amit talált: aranyeszközöket, karláncokat, karpereceket, gyűrűket, fülbevalókat, nyakláncokat, hogy engesztelést szerezzenek nekünk az ÚR előtt. 51Mózes és Eleázár pap átvette tőlük az aranyat és az összes ékszerfélét. 52Az összes arany, amelyet az ezredesek és századosok fölajánlottak az ÚRnak, tizenhatezer-hétszázötven sékel volt. 53A harcosok közül mindenki zsákmányolt magának is. 54Miután elvette Mózes és Eleázár pap az aranyat az ezredesektől és századosoktól, bevitték a gyülekezet sátrába, az ÚR elé, emlékeztetőül Izráel fiaira.