Mózes II. könyve 21

1Ezek azok a rendelkezések, amelyeket eléjük kell tárnod: 2Ha héber szolgát vásárolsz, hat évig szolgáljon, a hetedikben szabaduljon fel ingyen. 3Ha egyedül jött, egyedül menjen el. Ha nős ember, menjen el vele a felesége is. 4Ha az ura adott neki feleséget, és az fiakat vagy lányokat szült neki, az asszony gyermekeivel együtt maradjon az ő uráé, a férje pedig egyedül menjen el. 5De ha a szolga azt mondaná: „Szeretem az uramat, a feleségemet és a fiaimat, nem akarok felszabadulni”, 6akkor vigye őt az ura a bírák elé, és állítsa az ajtóhoz vagy az ajtófélfához, és az ura fúrja át a fülét árral. És legyen örökké szolgája annak. 7Ha valaki a lányát adja el szolgálónak, az ne úgy menjen el, ahogy a szolgák szoktak. 8Ha az urának nem tetszik, hogy eljegyezze őt magának, akkor engedje meg, hogy kiváltsák. De arra nincs joga, hogy idegen népnek eladja, mert akkor hűtlenül bánik vele. 9Ha pedig a fiának jegyzi el őt, a leányok törvénye szerint cselekedjék vele. 10Ha még egy másikat is vesz neki, ennek ételét, ruházatát és házasságbeli jogát ne csorbítsa. 11Ha ezt a hármat nem cselekszi vele, akkor menjen el ingyen, fizetés nélkül. 12Aki úgy megver valakit, hogy az belehal, halállal lakoljon. 13De ha nem leselkedett utána, hanem Isten ejtette a kezébe, akkor rendelek neked egy helyet, ahova menekülhet. 14Ha pedig valaki szándékosan tör a felebarátja ellen, hogy orvul megölje, az oltáromtól is vidd el azt a halálra. 15Aki megveri atyját vagy anyját, halállal lakoljon. 16Aki embert lop, és eladja azt, vagy nála találják, halállal lakoljon. 17Aki szidalmazza atyját vagy anyját, halállal lakoljon. 18Ha férfiak összevesznek, és megüti valaki a felebarátját kővel vagy az öklével, és nem hal meg, hanem ágynak esik, 19ha fölkel, és mankóján kinn jár, maradjon büntetlen, aki megütötte. Csupán fekvéséért fizessen, és gyógyíttassa meg. 20Ha pedig valaki úgy üti meg a szolgáját vagy szolgálóját bottal, hogy meghal a keze alatt, büntessék meg. 21De ha egy vagy két napig életben marad, ne büntessék meg az urát, mivel pénzen vette. 22Ha férfiak veszekednek, és meglöknek egy várandós asszonyt úgy, hogy idő előtt szül, de egyéb veszedelem nem történik, bírságot kell fizetni aszerint, ahogy az asszony férje azt követeli, de bírák előtt kell fizetni. 23Ám ha halálos a szerencsétlenség, akkor életet kell adni az életért. 24Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért. 25Égetést égetésért, sebet sebért, kék foltot kék foltért. 26Ha valaki a szolgájának vagy szolgálójának a szemét úgy megüti, hogy megvakul, bocsássa azt szabadon a szeméért. 27Ha pedig a szolgájának vagy a szolgálójának a fogát üti ki, bocsássa szabadon a fogáért. 28Ha férfit vagy asszonyt öklel meg egy ökör úgy, hogy meghal, kővel kövezzék meg azt az ökröt, és húsát ne egyék meg. De az ökör ura ártatlan. 29Ám ha az ökör azelőtt is öklelős volt, és annak urát megintették, és mégsem vigyázott rá, s az férfit vagy asszonyt ölt meg, az ökröt kövezzék meg, és az ura is halállal lakoljon. 30Ha váltságdíjat vetnek ki rá, fizessen lelke váltságáért annyit, amennyit kivetnek rá. 31Akár fiút öklel meg, akár leányt, e rendelet szerint kell cselekedni. 32Ha szolgát öklel meg az ökör vagy szolgálót, akkor adjanak urának harminc ezüstsékelt, de az ökröt kövezzék meg. 33Ha pedig valaki vermet nyit meg, vagy ha valaki vermet ás, és nem fedi be, és ökör vagy szamár esik bele, 34akkor a verem ura fizessen. Pénzben fizessen a gazdájuknak, és a tetem az övé legyen. 35Ha valakinek az ökre megdöfi az ő embertársa ökrét úgy, hogy az elpusztul, adják el az élő ökröt, és az árát osszák meg, és a tetemet is osszák el. 36De ha tudták, hogy az ökör már azelőtt is öklelős volt, és nem vigyázott rá az ura, akkor fizessen ökröt az ökörért, a tetem pedig legyen az övé.