Mózes I. könyve 7

1Ezt mondta az ÚR Nóénak: Menj be egész házad népével a bárkába, mert csak téged találtalak igaznak színem előtt ebben a nemzedékben. 2Minden tiszta állatból hetet-hetet vigyél be, hímet és nőstényt. Azokból az állatokból pedig, amelyek nem tiszták, kettőt-kettőt: hímet és nőstényt. 3Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényt, hogy magvuk maradjon az egész föld színén. 4Mert hét nap múlva esőt bocsátok a földre, negyven nap és negyven éjjel, és eltörlök a föld színéről minden állatot, amelyet teremtettem. 5Nóé azért mindent úgy cselekedett, ahogy az ÚR megparancsolta neki. 6Nóé pedig hatszáz esztendős volt, amikor az özönvíz volt a földön. 7Bement tehát Nóé és fiai, a felesége és fiainak feleségei ővele a bárkába az özönvíz elől. 8A tiszta állatok közül és a tisztátalan állatok közül, a madarak közül és minden földön csúszó-mászó állat közül 9kettő-kettő ment be Nóéhoz a bárkába, hím és nőstény, amint Isten parancsolta Nóénak. 10Hetednapra pedig megjött az özönvíz a földre. 11Nóé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján fölfakadt a nagy mélység minden forrása, és az ég csatornái megnyíltak. 12Negyven nap és negyven éjjel esett az eső a földre. 13Ugyanezen a napon ment be Nóé, Sém, Hám és Jáfet, Nóé fiai és Nóé felesége, valamint fiainak három felesége velük együtt a bárkába. 14Ők és minden vad az ő neme szerint és minden állat az ő neme szerint és minden csúszó-mászó állat, amely csúszikmászik a földön, az ő neme szerint és minden repdeső állat az ő neme szerint, minden madár, minden szárnyas állat. 15Kettő-kettő ment be Nóéhoz a bárkába minden testből, amelyben élő lélek volt. 16Hím és nőstény ment be minden testből, bementek, amint Isten parancsolta. Az ÚR pedig bezárta Nóé mögött az ajtót. 17Mikor az özönvíz negyven napig volt már a földön, annyira megnövekedtek a vizek, hogy fölvették a bárkát, és az fölemelkedett a földről. 18A víz pedig egyre áradt és növekedett a földön, és a bárka a víz színén járt. 19Azután a víz fölöttébb nagy erővel áradt a földön, és a legmagasabb hegyeket is mind elborította az ég alatt. 20Tizenöt könyökkel növekedett feljebb a víz, miután a hegyeket elborította. 21És minden földön járó test, madár, állat, vad és a földön nyüzsgő minden csúszó-mászó állat és minden ember odaveszett. 22A szárazföldön élők közül mindaz elpusztult, aminek az orrában élő lélek lehelete volt. 23Eltörölt Isten minden élőlényt, amely a föld színén volt, az embertől az állatig, a csúszó-mászó állatig és az égi madárig. Mindent eltörölt a földről, csak Nóé maradt meg és azok, akik vele voltak a bárkában. 24A víz nőttön-nőtt százötven napig a földön.