Mózes I. könyve 48

1Ezek után megmondták Józsefnek: Íme, atyád beteg. Ekkor odavitte magával két fiát, Manassét és Efraimot. 2És tudtára adták Jákóbnak: Íme, fiad, József hozzád jön. Ekkor Izráel összeszedte erejét, és felült az ágyon. 3Ezt mondta Jákób Józsefnek: A mindenható Isten megjelent nekem Lúzban, Kánaán földjén, és megáldott engem. 4Azt mondta nekem: Íme, megszaporítalak és megsokasítalak, és népek sokaságává teszlek, s ezt a földet utánad utódaidnak adom örök birtokul. 5Most tehát a két fiad, akik Egyiptom földjén az előtt születtek, hogy én hozzád jöttem Egyiptomba, legyenek az enyéim! Efraim és Manassé, akárcsak Rúben és Simeon, az enyéim lesznek. 6Azok a szülötteid pedig, akiket őutánuk nemzettél, a tieid lesznek, és bátyjaik nevét viseljék örökségükben. 7Mert amikor Paddánból jöttem, meghalt mellettem Ráhel Kánaán földjén, amikor már csak egy rövid útra voltam Efrátától, és eltemettem őt ott az Efratába, azaz a Betlehembe vezető úton. 8Mikor Izráel meglátta József fiait, ezt mondta: Kik ezek? 9József ezt felelte atyjának: A fiaim, akiket Isten itt adott nekem. Ő így szólt: Hozd ide hozzám, hadd áldjam meg őket! 10Mert Izráelnek szeme meghomályosodott az öregség miatt, és nem látott. Ekkor József hozzávitte őket, ő pedig megcsókolgatta és megölelgette őket. 11Ezt mondta Izráel Józsefnek: Nem gondoltam, hogy megláthatom az arcodat, és íme, Isten megengedte, hogy lássam utódaidat is. 12Akkor József kivette őket atyjának térdei közül, és leborult arccal a földre. 13Majd fogta mindkettejüket, Efraimot a jobb kezével, Izráel bal keze felől, Manassét pedig a bal kezével, Izráelnek a jobb keze felől, és odavitte őket hozzá. 14Izráel pedig kinyújtotta a jobb kezét, és rátette Efraim fejére, pedig ő volt a kisebbik, a bal kezét pedig Manassé fejére. Tudatosan tette keresztbe kezeit, noha az elsőszülött Manassé volt. 15És megáldotta Józsefet e szavakkal: Az Isten, aki előtt jártak atyáim, Ábrahám és Izsák, az Isten, aki gondomat viselte, amióta vagyok, mind e napig: 16az az angyal, aki megszabadított engem minden gonosztól, áldja meg e gyermekeket, és viseljék nevemet és atyáimnak, Ábrahámnak és Izsáknak nevét, és sokasodjanak meg e földön. 17Mikor József látta, hogy atyja a jobb kezét Efraim fejére teszi, nem tetszett neki, és megfogta atyja kezét, hogy Efraim fejéről Manassé fejére tegye át. 18Ezt mondta József az atyjának: Nem úgy, atyám, mert ez az elsőszülött! Ennek a fejére tedd a jobb kezedet. 19Atyja azonban nem akarta, és azt mondta: Tudom, fiam, tudom, ő is néppé lesz, ő is megnő, de öccse jobban megnövekszik nála, és utóda népek sokaságává lesz. 20És így áldotta meg őket azon a napon: Ha áld Izráel, téged említsen ily módon: tegyen olyanná Isten, mint Efraimot és Manassét! És Efraimot Manassé elé tette. 21Azután ezt mondta Izráel Józsefnek: Íme, én meghalok, de Isten veletek lesz, és visszavisz titeket atyáitok földjére. 22Neked pedig atyádfiaiénál egy résszel többet adok, amelyet kardommal és íjammal az emóriaktól elvettem.