Mózes I. könyve 46

1Elindult tehát Izráel minden hozzátartozójával, Beérsebába ment, és áldozatokat mutatott be atyja, Izsák Istenének. 2Isten így szólt Izráelhez éjjeli látomásban: Jákób, Jákób! Ő pedig felelte: Itt vagyok! 3És mondta: Én vagyok az Isten, a te atyád Istene. Ne félj lemenni Egyiptomba, mert nagy néppé teszlek ott téged. 4Lemegyek veled Egyiptomba, és bizonyosan fel is hozlak onnan. És József keze fogja majd le a szemedet. 5Fölkerekedett hát Jákób Beérsebából, és elvitték Izráel fiai atyjukat, Jákóbot és gyermekeiket és feleségeiket azokon a szekereken, amelyeket a fáraó küldött érte. 6Elvitték nyájaikat és szerzeményeiket, amelyeket Kánaán földjén szereztek, és eljutott Egyiptomba Jákób és minden vele levő ivadéka. 7Fiait és fiúunokáit, leányait és leányunokáit és minden vele levő magzatát elvitte magával Egyiptomba. 8Ezek pedig az Izráel fiainak nevei, akik bementek Egyiptomba: Jákób és fiai: Jákób elsőszülötte, Rúben. 9Rúben fiai pedig: Hanók, Pallú, Hecrón, Karmi. 10Simeon fiai pedig: Jemúél, Jámín, Óhad, Jákín, Cóhar és Saul, a kánaáni asszony fia. 11Lévi fiai pedig: Gérsón, Kehát, Merári. 12Júda fiai pedig: Ér, Ónán, Sélá, Pérec, Zerah. De meghalt Ér és Ónán a Kánaán földjén. Pérec fiai pedig: Hecrón és Hámúl. 13Issakár fiai pedig: Tólá, Puvvá, Jób és Simrón. 14Zebulon fiai pedig: Szered, Élón, Jahleél. 15Ezek Lea fiai, akiket Jákóbnak Paddan-Arámban szült, a lánya pedig Dina volt. Fiainak és leányainak száma összesen harminchárom lélek. 16Gád fiai pedig: Cifjón, Haggi, Súni, Ecbón, Éri, Aródi és Aréli. 17Áser fiai pedig: Jimná, Jisvá, Jisvi, Beria és Szerah, a húguk. Beria fiai pedig: Héber és Malkiél. 18Ezek Zilpá fiai, akit Lábán adott Leának, a leányának. Ezt a tizenhat lelket szülte Jákóbnak. 19Ráhelnak, Jákób feleségének a fiai: József és Benjámin. 20Egyiptom földjén született Manassé és Efraim, akiket Ászenat, Pótiferának, Ón papjának leánya szült Józsefnek. 21Benjámin fiai pedig: Bela, Beker, Asbél, Gérá, Naamán, Éhi, Rós, Muppím, Huppím és Ard. 22Ezek Ráhel fiai, akik Jákóbnak születtek. Összesen tizennégy lélek. 23Dán fia pedig: Húsim. 24Naftáli fiai pedig: Jahceél, Gúni, Jécer és Sillém. 25Ezek Bilha fiai, akit Lábán adott Ráhelnak, a leányának. Ezeket szülte Jákóbnak, összesen hét lelket. 26Összesen hatvanhat lélek, akik tőle származtak, és Jákóbbal Egyiptomba mentek, Jákób fiainak feleségeit nem számítva. 27József fiai pedig, akik Egyiptomban születtek, két lélek. Jákób egész háza népe, mely Egyiptomba ment, hetven lélek. 28Júdát pedig elküldte maga előtt Józsefhez, hogy útmutatója legyen Gósen felé. És eljutottak Gósen földjére. 29És József befogatott a szekerébe, és eléje ment atyjának, Izráelnek Gósenbe. Mikor maga előtt látta, nyakába borult, és sokáig sírt. 30Így szólt Izráel Józsefhez: Immár örömest meghalok, miután láttam az arcodat, hogy még élsz. 31József pedig ezt mondta testvéreinek és atyja háza népének: Elmegyek, és tudtára adom a fáraónak, hogy testvéreim és atyám háznépe, akik Kánaán földjén voltak, eljöttek hozzám. 32Minthogy pedig ezek az emberek juhpásztorok s mindig jószágtartó nép voltak, juhaikat, marháikat és mindenüket elhozták, amijük van. 33S ha majd a fáraó hívat titeket, és azt kérdi: mi a foglalkozásotok, 34azt mondjátok: jószágtartó emberek voltak szolgáid gyermekségüktől fogva mind ez ideig, mi is, mint atyáink; hogy lakhassatok Gósen földjén. Mert minden juhpásztor utálatos az egyiptomiak előtt.