Mózes I. könyve 25

1Ábrahám pedig ismét feleséget vett magának, akinek Ketúrá volt a neve. 2Ő szülte neki Zimránt, Joksánt, Medánt, Midjánt, Jisbákot és Súahot. 3Joksán pedig Sebát és Dedánt nemzette. Dedán fiai lettek az assúriak, letúsiak és a leummiak. 4Midján fiai pedig: Éfá, Éfer, Hanók, Abidá és Eldáá. Mindezek Ketúrá fiai. 5Ábrahám mindazt, amije volt, Izsáknak adta. 6Azoknak a fiainak pedig, akik az ágyasaitól származtak, ajándékokat adott, és még életében elküldte őket fia, Izsák mellől kelet felé, egy keleti tartományba. 7Ez Ábrahám életének ideje, amelyet megért: százhetvenöt esztendő. 8És elhunyt Ábrahám, meghalt jó vénségben, öregen és betelve az élettel, és elődei mellé temették. 9Fiai, Izsák és Izmael temették el Makpéla barlangjában, Efrónnak, a hettita Cóhar fiának mezején, Mamréval szemben. 10Azon a mezőn, melyet Ábrahám Hét fiaitól vett: ott temették el Ábrahámot és feleségét, Sárát. 11Ábrahám halála után Isten megáldotta fiát, Izsákot. Izsák pedig a Lahajrói-kútnál lakott. 12Ezek pedig Ábrahám fiának, Izmaelnek a nemzetségei, akit az egyiptomi Hágár, Sára szolgálója szült neki. 13Ezek Izmael fiai nevük és nemzetségük szerint: Izmael elsőszülöttje Nebájót, azután Kédár, Adbeél és Mibszám. 14És Mismá, Dúmá, Masszá. 15Hadad, Témá, Jetúr, Náfis és Kédmá. 16Ezek Izmael fiai, és ez azoknak a neve táborhelyeik és falvaik szerint: tizenkét fejedelem, nemzetségük szerint. 17Ez Izmael életének ideje: százharminchét esztendő. Elhunyt Izmael, meghalt, és népéhez tért. 18Utódai Havílától Súrig laktak, amely Egyiptommal szemben van, amerre Asszíriába mennek. Összes testvérével szemben volt a lakóhelye. 19Ezek pedig Izsáknak, Ábrahám fiának a nemzetségei: Ábrahám nemzette Izsákot. 20Izsák pedig negyvenesztendős volt, amikor feleségül vette Rebekát, az arámi Betúél leányát, Paddan-Arámból az arámi Lábán húgát. 21És könyörgött Izsák az ÚRhoz a feleségéért, mivelhogy az meddő volt. Az ÚR meghallgatta, és várandós lett Rebeka, a felesége. 22És két fiúgyermek tusakodott a méhében. Akkor ezt mondta: Ha már így van, miért vagyok így? Elment azért, hogy megkérdezze az URat. 23És ezt mondta neki az ÚR: Két nemzetség van méhedben. Két nép válik ki bensődből; az egyik erősebb lesz a másiknál, és a nagyobbik szolgál a kisebbiknek. 24És elérkezett szülésének ideje, és ímé, ikrek voltak a méhében. 25Kijött az első: vöröses volt, mindenestől szőrös, mint a daróc. Ezért nevezték Ézsaunak. 26Azután kijött a testvére, kezével Ézsau sarkába fogódzva. Ezért nevezték Jákóbnak. Izsák pedig hatvanesztendős volt, amikor ők születtek. 27Amikor felnövekedtek a gyermekek, Ézsau vadászathoz értő mezei ember lett, Jákób pedig szelíd sátorlakó. 28Izsák Ézsaut szerette, mert ízlett neki a vad, Rebeka pedig Jákóbot szerette. 29Jákób egyszer valami főzeléket főzött, és Ézsau fáradtan jött meg a mezőről. 30Így szólt Jákóbhoz: hadd egyem abból a vörös ételből, mert fáradt vagyok. Ezért nevezték őt Edómnak. 31De Jákób ezt felelte: Add el érte nekem most azonnal az elsőszülöttségedet. 32És mondta Ézsau: Íme, én közel járok a halálhoz, mire jó hát nekem az én elsőszülöttségem? 33Jákób ezt felelte: Esküdj meg hát nekem azonnal! Ő megesküdött neki, és eladta az elsőszülöttségi jogát Jákóbnak. 34S ekkor Jákób adott Ézsaunak kenyeret és főtt lencsét, és ő evett és ivott, majd fölkelt és elment. Így vetette meg Ézsau az elsőszülöttséget.