1 Mikor Abrám kilencvenkilenc esztendős volt, megjelent neki az ÚR, és azt mondta: Én a mindenható Isten vagyok, járj énelőttem, és légy tökéletes.

2 Szövetséget szerzek köztem és közted, és fölöttébb megsokasítalak téged.

3 Ekkor arcra borult Abrám, Isten pedig így szólt hozzá:

4 Ami engem illet, íme, ez az én szövetségem teveled, hogy népek sokaságának atyjává leszel:

5 ne hívjanak ezután Abrámnak, hanem Ábrahám legyen a neved, mert népek sokaságának atyjává teszlek.

6 Fölöttébb megsokasítalak, és népek támadnak, és királyok is származnak majd tőled.

7 Szövetséget kötök veled és a te utódaiddal, örök szövetséget minden nemzedékükkel, hogy Istened legyek neked és utódaidnak.

8 Neked és utódaidnak adom bujdosásod földjét, Kánaán egész földjét örök birtokul; és Istenük leszek.

9 Azután ezt mondta Isten Ábrahámnak: Te pedig őrizd meg a szövetségemet, te és utódaid, nemzedékről nemzedékre.

10 Ez az én szövetségem, amelyet veletek és utódaitokkal kötök, melyet meg kell tartanotok: metéljetek körül minden férfit közületek.

11 Metéljétek körül férfitestetek bőrének elejét, és az lesz a jele a köztem és köztetek való szövetségnek.

12 Nyolcnapos korában metéljetek körül minden fiúgyermeket közületek nemzedékről nemzedékre. Akár a házadnál született, akár pénzen vásárolták valamely idegentől, aki nem a te ivadékod.

13 Metéljék körül a házadban születettet és a pénzeden vásároltat is. Örökkévaló szövetségül lesz az én szövetségem a testeteken.

14 A körülmetéletlen férfi pedig, akinek nem metélték körül férfitestének bőrét, az ilyen lélek kivágatik népe közül, mert felbontotta a szövetségemet.

15 Azután ezt mondta Isten Ábrahámnak: Szárajt, a feleségedet ne nevezd Szárajnak, mert Sára a neve.

16 Megáldom őt, és fiút is adok tőle neked, és megáldom, hogy népek támadjanak belőle, és népek királyai származzanak tőle.

17 Ekkor arcra borult Ábrahám, és nevetett, mert azt gondolta szívében: vajon százesztendős embernek lehet-e gyermeke? Avagy Sára kilencvenesztendős lévén szülhet-e?

18 Ábrahám ezt mondta Istennek: Bárcsak Izmael élne teelőtted!

19 Isten pedig azt mondta: Feleséged, Sára kétség nélkül fiút szül neked, akit Izsáknak nevezel, és megerősítem szövetségemet ővele és az ő ivadékaival, örökkévaló szövetségül.

20 Izmael felől is meghallgatlak: Íme, megáldom, megszaporítom és fölöttébb megsokasítom őt. Tizenkét fejedelmet nemz, és nagy néppé teszem.

21 Szövetségemet pedig megerősítem Izsákkal, akit Sára szül neked ez idő tájt, a következő esztendőben.

22 Amikor Isten befejezte a vele való beszédet, fölment Ábrahámtól.

23 Vette azért Ábrahám a fiát, Izmaelt és háza minden szülöttjét és azt is mind, akit pénzen vett, minden férfit Ábrahám háza népe közül, és körülmetélte férfitestüknek bőrét még azon a napon, ahogyan meghagyta neki Isten.

24 Ábrahám pedig kilencvenkilenc esztendős volt, mikor körülmetélte férfitestének bőrét.

25 Fia, Izmael, tizenhárom esztendős volt, mikor körülmetélték.

26 Ugyanazon a napon metéltetett körül Ábrahám és Izmael, az ő fia.

27 És vele együtt körülmetélték házának minden férfitagját, háza szülötteit és akiket idegen embertől pénzen vásároltak.