Mikeás próféta könyve 2

1Jaj azoknak, akik hamisságot gondolnak ki, és gonoszságot terveznek fekvőhelyükön, s mihelyt megvirrad, végrehajtják azt, mert van hozzá hatalmuk! 2Megkívánják a mezőket, és elrabolják; a házakat is elveszik. Nyomorgatják a gazdát és háza népét, az embert és birtokát. 3Ezért azt mondja az ÚR: Íme, én is gonoszt gondolok e nemzedék ellen, amelyből nem vonhatjátok ki nyakatokat, és nem járhattok majd kevélyen, mivel gonosz idő lesz az! 4Azon a napon példabeszéd támad rólatok, és siratóéneket mondanak e szavakkal: Végünk van! Elpusztulunk! Népem örökségét elcserélik! Jaj, elrabolják tőlünk, hűtleneknek osztják szét mezeinket! 5Ezért nem lesz az ÚR gyülekezetében, aki mérőzsinórral kimérje a neked járó részt. 6Ne prófétáljatok! Ne hirdessetek ilyeneket, nem jöhet ilyen gyalázat! 7Mondhatnak-e ilyet Jákób házának: Hát türelmetlen az ÚR lelke? Az ő cselekedetei ezek? Nem válnak-e javára szavaim annak, aki igazként jár? 8És ti ellenségként támadtok népemre: letépitek a köntöst és a palástot a gyanútlanul járókról, a háborútól idegenkedőkről. 9Népem asszonyait kiűzitek boldog otthonukból, kisdedeiktől örökre elveszitek ékességemet. 10Keljetek föl, és menjetek ki innen, mert ez nem a nyugalom helye. Elvesztek a tisztátalanság miatt, a borzasztó veszedelem miatt! 11Ha egy szélhámos és csalárd így hazudozna: „Borról és részegítő italról prédikálok neked!”, az volna e nép prófétája. 12Mindenestül egybegyűjtelek téged, Jákób! Összeszedem Izráel maradékát. Összegyűjtöm őket, mint a juhokat az akolba, mint a nyájat a karámjába; hemzseg majd ott a sokaság. 13Előttük megy föl, aki utat tör, kitörnek, átmennek a kapun, kivonulnak, és előttük megy át királyuk, és élükön maga az ÚR!