Máté Evangyélioma 25

1Akkor hasonló lesz a mennyek országa ahhoz a tíz szűzhöz, akik elővették lámpásaikat, és kimentek a vőlegény elé. 2Öt közülük okos volt, öt pedig balga. 3A balgák ugyanis, amikor lámpásaikat magukhoz vették, nem vittek magukkal olajat; 4az okosok viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben. 5Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak. 6Éjfélkor pedig kiáltás hangzott: Jön a vőlegény! Gyertek elébe! 7Akkor mindegyik szűz fölkelt, és elkészítette a maga lámpását. 8A balgák pedig azt mondták az okosoknak: Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak! 9De az okosok így feleltek: Netalán nem lenne elegendő nekünk és nektek; menjetek inkább az árusokhoz, és vegyetek magatoknak! 10Amíg azok vásároltak, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőbe, majd bezárták az ajtót. 11Később pedig a többi szűz is megjött, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! 12Ő azonban így válaszolt: Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket. 13Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok! 14Mert úgy van ez, mint amikor egy útra készülő ember előhívatta szolgáit, és rájuk bízta vagyonát. 15Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, majd útra kelt. 16Aki az öt talentumot kapta, vállalkozásba kezdett, és további öt talentummal gyarapodott. 17Hasonlóképpen akinek kettő volt, az is másik kettőt szerzett hozzá. 18Aki pedig az egyet kapta, elment, elásta azt a földbe, és elrejtette urának pénzét. 19Sok idő múlva pedig megjött a szolgák ura, és számadást tartott velük. 20Előjött az, aki az öt talentumot kapta, hozott még öt másik talentumot, és ezt mondta: Uram, öt talentumot adtál nekem, íme, másik öt talentumot nyertem azokon. 21Az ő ura azt mondta neki: Jól van, jó és hű szolgám, hű voltál a kevesen, sokra bízlak ezután, menj be a te uradnak örömébe! 22Előjött pedig az is, aki a két talentumot kapta, és azt mondta: Uram, két talentumot adtál nekem, íme, két másik talentumot nyertem azokon. 23Az ő ura azt mondta neki: Jól van, jó és hű szolgám, hű voltál a kevesen, sokra bízlak ezután, menj be a te uradnak örömébe! 24Előjött pedig az is, aki az egy talentumot kapta, és azt mondta: Uram, tudtam, hogy te kemény ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és ott is begyűjtöd a termést, ahol nem plántáltál. 25Félelmemben azért elmentem, és elástam a te talentumodat a földbe, íme, megvan, ami a tied. 26Az ő ura pedig így válaszolt neki: Gonosz és rest szolga! Tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és ott is begyűjtöm a termést, ahol nem plántáltam. 27El kellett volna tehát helyezned a pénzemet a pénzváltóknál, hogy amikor megjövök, nyereséggel kapjam vissza azt, ami az enyém. 28Vegyétek el azért tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van. 29Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és gyarapodik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van. 30És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás. 31Amikor pedig eljön az Emberfia az ő dicsőségében és vele mind a szent angyalok, akkor elfoglalja majd dicsőségének trónusát. 32Elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. 33A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja. 34Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Gyertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek azt az országot, amely számotokra készíttetett a világ teremtésétől fogva. 35Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok engem, 36mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, fogoly voltam, és eljöttetek hozzám. 37Akkor felelnek majd neki az igazak: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna, vagy szomjaztál, és innod adtunk volna? 38Mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna, vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna? 39Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna? 40A király pedig azt mondja majd nekik: Bizony mondom nektek, amennyiben megcselekedtétek ezt akár csak eggyel is az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg. 41Akkor szól majd a bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készíttetett! 42Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom, 43jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel engem, beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem. 44Akkor ezek is felelnek majd neki: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél vagy szomjaztál, vagy hogy jövevény vagy mezítelen vagy beteg vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna neked? 45Akkor így felel majd nekik: Bizony mondom nektek, amennyiben nem cselekedtétek meg ezeket eggyel is a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg. 46És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre, az igazak pedig az örök életre.