Máté Evangyélioma 13

1Azon a napon kiment Jézus a házból, és leült a tenger partján. 2Olyan nagy sokaság gyűlt össze körülötte, hogy be kellett ülnie egy hajóba; az egész sokaság pedig a parton állt. 3Sok mindent mondott nekik példázatokban: Íme, a magvető kiment vetni. 4Amikor vetett, némelyik mag az útfélre esett, és jöttek a madarak, és felkapdosták. 5Némelyik mag köves helyre esett, ahol nem volt sok föld, és hamar kihajtott, mert nem volt mélyen a földben. 6De amikor a nap fölkelt, kiégett, mivel nem eresztett gyökeret. 7Némelyik pedig a tövisek közé esett, és a tövisek felnövekedtek, és megfojtották. 8Némely mag pedig a jó földbe esett, és termést hozott. Az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, ismét másik harmincannyit. 9Akinek van füle a hallásra, hallja meg! 10Odamentek a tanítványok, és azt kérdezték: Miért szólsz hozzájuk példázatokban? 11Így felelt: Nektek megadatott, hogy megismerjétek a mennyek országának titkait, de nekik nem adatott meg. 12Mert akinek van, annak adatik, és bővölködni fog, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. 13Azért beszélek nekik példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek. 14Beteljesedett rajtuk Ézsaiás jövendölése, amely így szól: Hallván halljatok, és ne értsetek, nézvén nézzetek, és ne lássatok! 15Megkövéredett ennek a népnek a szíve, és fülükkel nehezen hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és én meg ne gyógyítsam őket. 16De a ti szemetek boldog, mert lát, fületek is, mert hall. 17Bizony mondom nektek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, amiket ti láttok, és nem látták, és hallani, amiket ti hallotok, és nem hallották. 18Ti most azért halljátok meg a magvető példázatát. 19Amikor valaki hallja a mennyek országáról szóló igét, de nem érti, eljön a gonosz, és kiragadja a szívébe vetett magot. Ez az, amelyik az útfélre esett. 20A köves talajra hullott mag pedig az, amikor hallja valaki az igét, s mindjárt nagy örömmel fogadja, 21de nem gyökerezik meg benne, ezért csak ideigvaló, s amint nyomorgatás vagy üldözés támad az ige miatt, azonnal megtántorodik. 22A tövisek közé esett mag pedig az, aki hallgatja ugyan az igét, de az élet gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, úgyhogy nem terem gyümölcsöt. 23A jó földbe esett mag pedig az, aki hallja és érti az igét; ez gyümölcsöt is terem, némelyik százannyit, némelyik hatvanannyit, némelyik pedig harmincannyit. 24Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett földjébe. 25De amikor az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment. 26Amikor pedig szárba szökkent a vetés, és termést hozott, felütötte fejét a konkoly is. 27A gazda szolgái előálltak, és így szóltak: Uram, nemde tiszta magot vetettél a földedbe? Honnan van azért benne konkoly? 28Ő pedig azt mondta nekik: Valamelyik ellenségem cselekedte ezt. A szolgák erre azt kérdezték: Akarod-e, hogy nekilássunk, és kigyomláljuk azokat? 29Ő azonban így szólt: Nem, mert amikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt esetleg a búzát is kiszaggatjátok. 30Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratáskor majd azt mondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévébe, hogy elégessék, a búzát pedig takarítsátok be a csűrömbe. 31Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet az ember elvet a szántóföldjébe. 32Kisebb ez minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak az ágain. 33Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet vett egy asszony, és belekevert három mérce lisztbe, mire az egész megkelt. 34Mindezeket példázatokban mondta Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem mondott nekik, 35hogy beteljesedjék a próféta mondása: Példázatokra nyitom meg számat, feltárom mindazt, ami a világ teremtése óta rejtve volt. 36Akkor elbocsátotta a sokaságot, és bement a házba. Tanítványai pedig odamentek hozzá, és ezt mondták: Magyarázd meg nekünk a szántóföldben nőtt konkoly példázatát! 37Ő pedig így felelt: Aki a jó magot veti, az az Emberfia, 38a szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai. 39Az ellenség, aki a konkolyt veti, az ördög, az aratás a világvége, az aratók pedig az angyalok. 40Amint azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik, úgy lesz a világ végén is. 41Az Emberfia elküldi angyalait, és az ő országából összegyűjteti mindazokat, akik botránkozásokat okoztak, és akik gonoszul cselekedtek. 42Bevetik őket a tüzes kemencébe: lesz ott sírás és fogcsikorgatás. 43Akkor az igazak fénylenek, mint a nap az ő Atyjuk országában. Akinek van füle a hallásra, hallja meg! 44Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, ha megtalál, elás, és örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet. 45Ismét hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz, aki igazgyöngyöket keres. 46Amikor egy nagy értékű gyöngyre talált, elment, mindenét eladta, és megvásárolta azt. 47Hasonló a mennyek országa a tengerbe vetett kerítőhálóhoz, amely mindenféle halat összefog. 48Amikor megtelik, kivonják a partra, és nekiülve kiválogatják a javát edényekbe, a hasznavehetetlent pedig kidobják. 49Így lesz a világ végén is: eljönnek majd az angyalok, és kiválogatják az igazak közül a gonoszokat, 50és tüzes kemencébe vetik őket; lesz ott sírás és fogcsikorgatás. 51Megértettétek mindezt? Azok így feleltek: Megértettük. 52Ő pedig azt mondta: Ennélfogva minden írástudó, aki megtanulta, milyen a mennyek országa, hasonló az olyan gazdához, aki ót és újat hoz elő kamrájából. 53Jézus e példázatok elmondása után továbbment onnan. 54Hazájába érve a zsinagógában tanította őket, úgy, hogy megdöbbentek, és azt mondták: Honnan veszi ez az ember ezt a bölcsességet és ezeket az erőket? 55Hát nem ez az ácsmester fia? Nem Máriának hívják az ő anyját, testvéreit meg Jakabnak, Józsefnek, Simonnak és Júdásnak? 56Nemde közöttünk élnek nőtestvérei is? Honnan tudja hát mindezeket? 57És megbotránkoztak benne. Jézus pedig azt mondta nekik: Sehol sincs a prófétának kevesebb becsülete, mint a tulajdon hazájában és házában. 58Nem is tett ott sok csodát hitetlenségük miatt.