Máté Evangyélioma 10

1Magához hívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék őket, és gyógyítsanak mindenféle betegséget és erőtlenséget. 2A tizenkét apostol neve pedig ez: az első Simon, akit Péternek hívnak, és testvére, András; Jakab, Zebedeus fia és testvére, János; 3Fülöp és Bertalan; Tamás és Máté, a vámszedő; Jakab, Alfeus fia és Taddeus; 4Simon, a kánaáni és Júdás, az Iskáriótes, aki el is árulta őt. 5Ezt a tizenkettőt küldte ki Jézus, és megparancsolta nekik: Pogányok útjára ne térjetek le, és samáriai városba se menjetek be, 6hanem menjetek inkább Izráel házának elveszett juhaihoz! 7Menjetek, és hirdessétek mindenütt: Elközelített a mennyek országa! 8Betegeket gyógyítsatok, halottakat támasszatok, leprásokat tisztítsatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok! 9Ne szerezzetek se aranyat, se ezüstöt, se rézpénzt az erszényetekbe, 10se útitáskát, se két ruhát, se sarut, se botot, mert méltó a munkás a kenyerére. 11Amikor betértek egy városba vagy faluba, tudakozzátok meg, ki méltó ott erre, és annál maradjatok, míg csak tovább nem mentek. 12Ahogy bementek egy házba, köszöntsétek a ház népét. 13És ha méltó rá az a ház, szálljon rá békességetek, ha pedig nem méltó, békességetek térjen vissza rátok. 14És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja meg a beszédeteket, menjetek ki abból a házból vagy városból, és még a port is verjétek le a lábatokról. 15Bizony mondom nektek: Sodoma és Gomora földjének könnyebb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak. 16Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé; legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok. 17De óvakodjatok az emberektől, mert törvényszékre adnak és zsinagógáikban megkorbácsolnak titeket. 18Sőt helytartók és királyok elé hurcolnak titeket érettem, tanúbizonyságul nekik és a pogányoknak. 19De amikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, hogyan vagy mit szóljatok, mert megadatik nektek abban az órában, mit mondjatok. 20Mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a ti Atyátok Lelke az, aki szól általatok. 21Akkor majd halálra adja testvér a testvérét, apa a gyermekét, és a gyermekek szüleik ellen támadnak, és megöletik őket. 22És mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért, de aki mindvégig helytáll, az megtartatik. 23Ha az egyik városban üldöznek titeket, fussatok a másikba. Bizony mondom nektek, végig sem járjátok Izráel városait, mire eljön az Emberfia. 24Nem feljebb való a tanítvány a mesterénél, sem a szolga az ő uránál. 25Elég a tanítványnak, ha olyan, mint mestere, és a szolga, mint az ő ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az ő háznépét! 26Azért ne féljetek tőlük! Mert nincs olyan rejtett dolog, amely napfényre ne kerülne, sem olyan titok, amely ki ne tudódnék. 27Amit a sötétben mondok nektek, a világosságban mondjátok el, és amit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek. 28És ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják megölni, hanem inkább attól féljetek, aki mind a lelket, mind a testet elveszítheti a gyehennában. 29Nemde két verebecskét meg lehet venni egy fillérért, de a ti Atyátok akarata nélkül egy sem esik le azok közül a földre? 30Nektek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak tartva. 31Ne féljetek tehát, ti sok verebecskénél drágábbak vagytok. 32Aki azért vallást tesz rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt; 33aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az én mennyei Atyám előtt. 34Ne gondoljátok, hogy békességet szerezni jöttem a földre; nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot. 35Azért jöttem, hogy meghasonlást támasszak az ember és az ő apja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő anyósa között, 36és hogy az embernek ellensége legyen saját háznépe. 37Aki inkább szereti apját vagy anyját, mint engem, nem méltó hozzám, és aki inkább szereti fiát és leányát, mint engem, nem méltó hozzám, 38és aki nem veszi föl az ő keresztjét, és nem úgy követ engem, nem méltó hozzám. 39Aki megtalálja az ő életét, elveszti azt, és aki elveszti az ő életét érettem, megtalálja azt. 40Aki titeket befogad, engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. 41Aki befogadja a prófétát, mert az próféta, a próféta jutalmát kapja, és aki igaz embert fogad be, mivel az igaz ember, az igaz jutalmát nyeri. 42Aki pedig e kicsinyek közül egynek is inni ad csak egy pohár friss vizet azért, mert ő az én tanítványom, bizony mondom nektek, semmiképpen sem fogja elveszteni jutalmát.