1 Köréje gyűltek a farizeusok és néhányan az írástudók közül, akik Jeruzsálemből jöttek,

2 és látták, hogy tanítványai közül egyesek tisztátalan, azaz mosdatlan kézzel esznek.

3 A farizeusok és általában a zsidók ugyanis a régiek hagyományát követve nem esznek addig, amíg a kezüket meg nem mossák.

4 És a piacról megjövet sem esznek addig, amíg meg nem mosakodnak; és sok egyéb dolog is van, amelynek megtartását átvették, úgymint a poharak, korsók, rézedények és ágyak megmosását.

5 Meg is kérdezték őt a farizeusok és az írástudók: A te tanítványaid miért nem tartják meg a régiek hagyományát, és miért étkeznek mosdatlan kézzel?

6 Ő pedig azt mondta nekik: Igazán prófétált felőletek, képmutatók felől Ézsaiás próféta, amint meg van írva: Ez a nép ajkával tisztel engem, de szívük távol van tőlem.

7 Pedig hiába tisztelnek engem, ha előírásaikban emberek parancsolatait tanítják.

8 Mert az Isten parancsolatát elhagyva az emberek hagyományát tartjátok meg.

9 És azt mondta nekik: Az Isten parancsolatát szépen félreteszitek, hogy helyébe tehessétek a magatok hagyományát.

10 Mert Mózes azt mondta: Tiszteld apádat és anyádat, és aki apját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon.

11 Ti pedig azt mondjátok: Ha valaki azt mondja apjának vagy anyjának: korbán, azaz áldozati ajándék az, amellyel megsegíthetnélek,

12 akkor már nem engeditek, hogy apjával vagy anyjával valami jót tegyen.

13 Így teszitek semmivé az Isten beszédét hagyományotokkal, ahogy azt továbbadjátok; és sok más ehhez hasonlót is cselekedtek.

14 És ismét magához szólítva az egész sokaságot, azt mondta nekik: Hallgassatok rám mindnyájan, és értsétek meg:

15 Nincs semmi az emberen kívül való, amely belejutva tisztátalanná tenné, hanem ami belőle jön ki, az teszi tisztátalanná az embert.

16 Ha valakinek van füle a hallásra, hallja meg!

17 Amikor a sokaságot elhagyva bement a házba, a tanítványai megkérdezték a példázat felől.

18 Erre így válaszolt nekik: Ti is ennyire értetlenek vagytok? Nem értitek, hogy semmi olyan, ami kívülről jut az emberbe, nem teheti tisztátalanná,

19 mert az nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, és az árnyékszékbe kerül? Ezzel ő minden ételt tisztának nyilvánított.

20 Azt mondta továbbá: Ami az emberből jön ki, az teszi tisztátalanná az embert,

21 mert onnan belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, paráznaság, lopás, gyilkosság,

22 házasságtörés, kapzsiság, gonoszság, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, gőg, esztelenség.

23 Mindezek a gonoszságok belülről származnak, és ezek teszik tisztátalanná az embert.

24 Majd felállt, és elment onnan Tírusz vidékére. Betért egy házba, és azt akarta, hogy senki se tudja meg, hogy ott van. De nem maradhatott titokban.

25 Egy asszony, akinek leányában tisztátalan lélek volt, hamarosan hallott róla, eljött, és odaborult a lábához.

26 Ez az asszony görög volt, sziroföníciai származású, és arra kérte, hogy űzze ki leányából az ördögöt.

27 Jézus azonban azt mondta neki: Hadd lakjanak jól először a fiak, mert nem jó a fiak kenyerét elvenni és az ebek elé vetni.

28 Ám az így válaszolt: Úgy van, Uram, de azért az ebek is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsalékaiból.

29 Erre azt mondta neki: Ezért a mondásodért eredj el, az ördög kiment a te leányodból.

30 És amikor hazaért, leányát az ágyon fekve találta úgy, hogy az ördög már kiment belőle.

31 Aztán ismét elhagyta Tírusz vidékét, és Szidónon át a Galileai-tengerhez, a Tízváros vidékére ment.

32 És odavittek hozzá egy nehéz beszédű süketet, és kérték, hogy tegye rá a kezét.

33 Erre félrevonta őt, külön a tömegtől, fülébe dugta az ujját, majd ujjára köpve megérintette annak nyelvét.

34 Azután az égre tekintve fohászkodott, és azt mondta neki: „Effata!”, azaz: „Nyílj meg!”

35 És azonnal megnyílt a füle, megoldódott nyelvének köteléke, és értelmesen beszélt.

36 Akkor Jézus megparancsolta nekik, hogy senkinek se mondják el, de minél inkább tiltotta, annál inkább híresztelték.

37 Szerfölött álmélkodtak, és ezt mondták: Mindent jól cselekedett, a süketeket is hallóvá teszi, és a némákat is beszélővé.