1 Egyszer ismét bement a zsinagógába, és volt ott egy sorvadt kezű ember.

2 És lesték őt, vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádolhassák.

3 Ő pedig így szólt a sorvadt kezű emberhez: Állj ki középre!

4 Azoktól pedig ezt kérdezte: Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni? Életet menteni vagy kioltani? De azok hallgattak.

5 Ő pedig bánkódva szívük keménysége miatt haragosan végignézett rajtuk, és azt mondta az embernek: Nyújtsd ki a kezedet! Mire az kinyújtotta a kezét, és teljesen ép lett.

6 Akkor a farizeusok kimentek, és a Heródes-pártiakkal együtt mindjárt tanácskozni kezdtek, hogyan veszítsék el őt.

7 Jézus pedig visszavonult tanítványaival a tenger mellé, és nagy sokaság követte őt Galileából, Júdeából,

8 Jeruzsálemből, Idumeából és a Jordánon túlról. Még a Tírusz és a Szidón környékebeliek is, amikor hallották, hogy miket tett, nagy tömegben jöttek hozzá.

9 És meghagyta tanítványainak, hogy egy csónakot tartsanak készen számára a sokaság miatt, hogy ne tolongjanak körülötte.

10 Mert sokakat meggyógyított, úgyhogy akiknek valami bajuk volt, odatolakodtak, hogy megérinthessék őt.

11 A tisztátalan lelkek is, amikor meglátták, leborultak előtte, és azt kiáltozták: Te vagy az Isten Fia!

12 Ő pedig szigorúan rájuk parancsolt, hogy ne fedjék fel kilétét.

13 Azután felment a hegyre, és magához szólította azokat, akiket akart; és azok odamentek hozzá.

14 Tizenkettőt választott ki, hogy vele legyenek, és hogy kiküldje őket prédikálni,

15 és hatalmuk legyen kiűzni az ördögöket:

16 Simont, akinek a Péter nevet adta;

17 Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, Jakab testvérét, akiknek a Boanerges nevet adta, amely azt jelenti: mennydörgés fiai;

18 Andrást és Fülöpöt, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot, Alfeus fiát, Taddeust és a kánaáni Simont

19 és Iskáriótes Júdást, aki végül el is árulta őt.

20 Azután hazatért, de ismét olyan sokaság gyülekezett köréje, hogy még nem is ehettek.

21 Amint az övéi ezt meghallották, eljöttek, hogy erővel magukkal vigyék, mert azt mondták, hogy magánkívül van.

22 Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt állították, hogy Belzebub van vele, és az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.

23 Ő pedig magához hívta azokat, és példázatokban azt mondta nekik: Hogyan űzheti ki a Sátán a Sátánt?

24 Hiszen ha egy ország önmagával meghasonlik, nem maradhat meg az az ország.

25 És ha egy ház önmagával meghasonlik, nem maradhat meg az a ház.

26 És ha a Sátán önmaga ellen támadt, és meghasonlott, nem maradhat meg, hanem vége van.

27 Senki sem hatolhat be az erős ember házába, hogy kirabolja azt, hacsak előbb meg nem kötözi az erős embert, és azután rabolja ki annak házát.

28 Bizony mondom nektek, hogy minden bűn megbocsáttatik az emberek fiainak, még a káromlások is, melyeket elkövetnek,

29 de aki a Szentlélek ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örökkévaló bűn terheli.

30 Ugyanis azt állították, hogy tisztátalan lélek van benne.

31 Közben megérkeztek a testvérei és az anyja, és kívül megállva beküldtek hozzá, és hívatták őt.

32 Körülötte pedig sokaság ült, és szóltak neki: Anyád és a testvéreid ott kint vannak, és keresnek téged.

33 Ő pedig így válaszolt: Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?

34 Majd végigtekintett a körülötte ülőkön, és azt mondta: Íme, az én anyám és az én testvéreim.

35 Mert aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fiútestvérem, nőtestvérem és anyám.