1 Néhány nappal később ismét bement Kapernaumba, és meghallották, hogy otthon van.

2 Hamarosan olyan sokan gyűltek össze, hogy még az ajtó előtt sem fértek el. Ő pedig hirdette nekik az igét.

3 Egy bénával akartak hozzá menni, akit négyen emeltek.

4 De mivel a sokaság miatt nem juthattak a közelébe, megbontották a ház fedelét, ahol ő volt, és rést vágva leeresztették a nyoszolyát, amelyen a béna feküdt.

5 Jézus pedig látva hitüket, azt mondta a bénának: Fiam, megbocsáttattak a bűneid.

6 Néhány ott ülő írástudó így okoskodott magában:

7 Hogyan mondhat ez ilyeneket? Hiszen ez istenkáromlás! Ki bocsáthatja meg a bűnöket, hacsak nem egyedül Isten?

8 Jézus azonnal felismerte lelkében, hogy azok magukban így okoskodnak, és azt mondta nekik: Miért tanakodtok így magatokban?

9 Mi könnyebb, azt mondani a bénának: megbocsáttattak a bűneid, vagy azt mondani: kelj fel, vedd fel a nyoszolyádat, és járj?

10 De hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani – azt mondta a bénának –:

11 mondom neked, kelj föl, vedd fel a nyoszolyádat, és menj haza!

12 Az pedig azonnal fölkelt, fölvette nyoszolyáját, és mindenki szeme láttára kiment, úgyhogy mindnyájan elcsodálkoztak, és dicsőítették Istent ezt mondva: Még sohasem láttunk ilyet!

13 Amikor ismét kiment a tenger mellé, egész sokaság ment hozzá, és tanította őket.

14 Majd amikor továbbment, meglátta Lévit, Alfeus fiát, aki a vámszedő helyen ült, és azt mondta neki: Kövess engem! Az pedig felkelt, és követte őt.

15 Amikor az ő házában asztalhoz ült, sok vámszedő és bűnös is odatelepedett Jézus és tanítványai mellé, mert sokan voltak, akik követték őt.

16 Amikor pedig az írástudók és a farizeusok látták, hogy együtt eszik a vámszedőkkel és bűnösökkel, szóvá tették a tanítványai előtt, hogy a vámszedőkkel és a bűnösökkel eszik együtt.

17 Amikor Jézus ezt meghallotta, azt mondta nekik: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.

18 János tanítványai és a farizeusok tartották a böjtöt. Odamentek azért, és így szóltak hozzá: Miért van az, hogy János és a farizeusok tanítványai böjtölnek, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?

19 Jézus pedig így felelt: Böjtölhet-e a vőlegény násznépe, amíg velük van a vőlegény? Ameddig a vőlegény velük van, nem böjtölhetnek.

20 De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak.

21 Senki sem varr új posztóból foltot régi ruhára, hiszen ami azt kitoldaná, még kiszakít belőle, és még nagyobb lesz a szakadás.

22 És senki sem tölt újbort régi tömlőkbe, mert az újbor a tömlőket szétszakítja, a bor is kiömlik, és a tömlők is tönkremennek; hanem az újbort új tömlőkbe kell tölteni.

23 És történt, hogy szombaton a vetések között haladt, és tanítványai menet közben kalászokat tépdestek.

24 Ekkor a farizeusok azzal álltak elő: Nézd! Miért tesznek olyat szombaton, amit nem szabad?

25 Ő pedig azt mondta nekik: Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor szükséget szenvedett, és társaival együtt megéhezett?

26 Hogyan ment be az Isten házába Abjátár főpap idejében, és ette meg a szent kenyereket, amelyeket nem szabad megenni, csak a papoknak, és adott a társainak is?

27 És azt mondta nekik: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért.

28 Mert az Emberfia ura a szombatnak is.