Malakiás próféta könyve 1

1Jövendölés. Az ÚR szava Izráel ellen, Malakiás által. 2Szeretlek benneteket - ezt mondja az ÚR -, de ti azt kérditek: Miből látható, hogy szeretsz minket? Ugye Ézsau testvére volt Jákóbnak? - mondja az ÚR. - És Jákóbot szerettem, 3Ézsaut ellenben gyűlöltem. Hegyeit pusztává tettem, örökségét pedig a pusztai sakálokévá. 4Ha azt mondja Edóm: Összetörtek bennünket, de építsük újjá a romokat - így szól a Seregek URa -; ők építenek, de én lerontom. Az istentelenség országának nevezik őket, s olyan népnek, amelyre örökké haragszik az ÚR. 5Saját szemetekkel látjátok ezt, és ti magatok is mondjátok: Nagy az ÚR Izráel határán túl is! 6A fiú tiszteli atyját, a szolga is az urát. Ha pedig én atya vagyok: hol az én tisztességem? És ha én ÚR vagyok, hol az irántam való félelem? Azt mondja a Seregek URa nektek, ti papok, akik megvetitek nevemet, és azt kérditek: Mivel vetettük meg nevedet? 7Tisztátalan kenyeret hoztok oltáromra, és azt kérditek: Mivel tettük tisztátalanná? Azzal, hogy azt mondjátok, az ÚR asztala semmibe vehető. 8Hogyha vakot hoztok áldozatul: nem bűn-e az? Vagy ha sántát hoztok és betegest: nem bűn-e az? De vidd csak azt a fejedelmednek: vajon kedvesen fogad-e, vagy rád tekint-e? - ezt mondja a Seregek URa. 9Most azért esedezzetek Isten színe előtt, hogy könyörüljön meg rajtunk! Kedvesen fogadhatja-e kezetekből az ilyen ajándékokat? - kérdezi a Seregek URa. 10Bárcsak bezárná valaki közületek a templomajtót, hogy ne tüzelnétek hiába oltáromon! Nem telik kedvem bennetek - ezt mondja a Seregek URa -, az ételáldozat sem kedves nekem a kezetekből! 11Hiszen napkelettől napnyugatig nagy az én nevem a népek között, és mindenhol tömjénnel és tiszta ételáldozattal áldoznak nevemnek. Bizony nagy az én nevem a népek között - ezt mondja a Seregek URa. 12Ti viszont meggyalázzátok azt, amikor azt mondjátok: Az ÚR asztala tisztátalanná tehető semmirevaló terménnyel és eledellel. 13És azt mondjátok: Íme, milyen fáradság! És még lihegtek is közben - ezt mondja a Seregek URa. Pedig rabolt állatot hoztok, meg sántát és betegest. Ezt hozzátok áldozatul, de hát kedves-e ez a kezetekből? - így szól az ÚR. 14Átkozott az álnok! Van ugyan a nyájában hím állat, és fogadalmat is tesz, mégis hitvánnyal áldozik az ÚRnak. Pedig én nagy király vagyok - ezt mondja a Seregek URa -, és félelmetes az én nevem a népek között!