Krónika II. könyve 36

1Azután az ország népe elővezette Jóáházt, Jósiás fiát, és királlyá tette apja után Jeruzsálemben. 2Huszonhárom esztendős volt Jóáház, amikor uralkodni kezdett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben. 3Ekkor eltávolította őt Egyiptom királya Jeruzsálemből, és adót vetett ki az országra, száz talentum ezüstöt és egy talentum aranyat. 4Egyiptom királya testvérét, Eljákimot tette királlyá Júda és Jeruzsálem fölött, akinek nevét Jójákimra változtatta. Testvérét, Jóáházt pedig fogta Nékó és elvitte Egyiptomba. 5Huszonöt esztendős volt Jójákim, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. De gonoszul cselekedett az ÚR, az ő Istene előtt. 6Felvonult ellene Nebukadneccar, Babilónia királya, és kettős béklyót vetett a lábaira, és Babilónba vitte. 7Az ÚR házában lévő edények egy részét is elvitte Nebukadneccar Babilónba, és a maga templomában helyezte el azokat Babilónban. 8Jójákim egyéb dolgai pedig és utálatos cselekedetei, amelyeket fölróttak neki, íme, meg vannak írva Izráel és Júda királyainak a könyvében. És fia, Jójákin uralkodott utána. 9Nyolcesztendős korában kezdett uralkodni Jójákin, és három hónapig és tíz napig uralkodott Jeruzsálemben. De ő is gonoszul cselekedett az ÚR szemében. 10Az esztendő fordultával elküldött érte Nebukadneccar király, és elvitette őt Babilónba az ÚR házának drága edényeivel együtt, és testvérét, Cidkijját tette királlyá Júda és Jeruzsálem fölött. 11Huszonegy esztendős korában kezdett uralkodni Cidkijjá, és tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. 12Gonoszul cselekedett az ÚR, az ő Istene szemében, és nem alázta meg magát Jeremiás próféta előtt, aki az ÚR nevében szólt hozzá. 13Sőt még Nebukadneccar király ellen is pártot ütött, aki megeskette őt Isten nevére. Makacs és önfejű volt ahelyett, hogy megtért volna az ÚRhoz, Izráel Istenéhez. 14Sőt még a papok fejedelmei és a nép is mindnyájan szaporították a bűnt a népek undokságai szerint, és beszennyezték az ÚR házát, amelyet megszentelt Jeruzsálemben. 15Pedig az ÚR, atyáik Istene időben elküldte hozzájuk követeit, mert kedvezni akart népének és lakóhelyének. 16De ők kigúnyolták Isten követeit, beszédeit megvetették, és gúnyt űztek prófétáival, míg végül az ÚR haragja fölgerjedt népe ellen, és többé már nem volt segítség. 17Rájuk hozta a káldeusok királyát, aki fegyverrel ölte meg ifjaikat szent hajlékukban, és nem kedvezett sem az ifjaknak, sem a szüzeknek, sem a vén és elaggott embereknek: mindnyájukat kezébe adta. 18Babilónba vitette Isten házának mindenféle edényét, nagyokat, kicsinyeket egyaránt, valamint az ÚR házának kincseit és a királynak és vezéreinek kincseit. 19Isten házát felgyújtották, Jeruzsálem kőfalait lerombolták, palotáit mind felégették, és minden kincsét elpusztították. 20Akik a fegyver elől megmenekültek, azokat elhurcolta Babilónba, és az ő és fiai szolgáivá lettek mindaddig, amíg a Perzsa Birodalom uralomra nem jutott. 21Hogy beteljesedjék az ÚRnak Jeremiás szája által mondott beszéde: míg a föld le nem rója szombatjait, elpusztulva nyugszik egész idő alatt, amíg betelik a hetven esztendő. 22És Círus perzsa király első esztendejében, hogy beteljesedjék az ÚRnak Jeremiás szája által mondott beszéde, felindította az ÚR Círus perzsa király lelkét, és ő kihirdettette egész birodalmában élőszóval és írásban is a következőket: 23Így szól Círus, a perzsa király: Az ÚR, a menny Istene nekem adta e föld minden országát, és megparancsolta nekem, hogy házat építsek neki Jeruzsálemben, amely Júdában van. Aki közületek az ő népe közül való, legyen vele az ÚR, az ő Istene, és menjen föl oda.