1 Húszesztendős volt Áház, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. De nem cselekedett kedves dolgot az ÚR szemében, mint Dávid, az ő atyja,

2 hanem Izráel királyainak az útján járt, sőt öntött bálványokat is csináltatott a Baal tiszteletére.

3 Azonfölül tömjénezett a Hinnóm fiának völgyében, sőt fiait is elégette a pogányok utálatosságai szerint, akiket az ÚR kiűzött Izráel fiai elől.

4 Áldozott és tömjénezett a magaslatokon is, a halmokon is és minden zöldellő fa alatt.

5 Ezért az ÚR, az ő Istene Arám királyának kezébe adta őt, és nagy vereséget szenvedett, és sok foglyot hurcoltak el tőle, akiket Damaszkuszba vittek. Sőt még Izráel királyának is kezébe adatott, és ő nagy vereséget mért rá:

6 Pekah, Remaljáhú fia ugyanis Júdában egy nap alatt levágott százhúszezer embert, akik mind vitézek voltak, de elhagyták az URat, atyáik Istenét.

7 Ezenfelül Zikri, az efraimi vitéz megölte Maaszéjáhút, a király fiát, Azrikámot, a palota felügyelőjét és Elkánát, aki a király után második volt.

8 És elvittek Izráel fiai testvéreik közül kétszázezer asszonyt, fiút, leányt, és nagy zsákmányt is ejtettek tőlük, és a zsákmánnyal Samáriába mentek.

9 De volt ott az ÚRnak egy prófétája, név szerint Ódéd, aki elébe ment a hadnak, amely Samáriába jött, és azt mondta nekik: Íme, mivel az ÚRnak, atyáitok Istenének haragja fölgerjedt Júda ellen, a kezetekbe adta őket, ti pedig sokat megöltetek közülük haragotokban, amely szintén fölhatott az égig.

10 És immár arra gondoltok, hogy Júda és Jeruzsálem fiait leigázhatjátok, hogy szolgáitok és szolgálóleányaitok legyenek ők. Vajon ezáltal nem teszitek-e vétkesekké magatokat az ÚR, a ti Istenetek előtt?

11 Azért halljátok meg a szavamat: Engedjétek vissza a testvéreitek közül ejtett foglyokat, akiket idehoztatok, különben az ÚR izzó haragja lesz rajtatok.

12 Akkor fölálltak néhányan az efraimi vezérek közül: Azarjáhú, Jehóhánán fia, Berekjáhú, Mesillémót fia, Jehizkijjáhú, Sallum fia és Amászá, Hadlaj fia, azokkal szemben, akik a csatából jöttek,

13 és azt mondták nekik: Ne hozzátok ide a foglyokat, mert felette igen nagy bűn lesz az, amit tenni akartok, és ezzel a mi bűneinket és vétkeinket megsokasítjátok. Enélkül is sok bűnünk van, és felgerjedt az ÚR haragja Izráel ellen.

14 Erre a sereg otthagyta a foglyokat és a zsákmányt a vezérek és az egész gyülekezet előtt.

15 Ekkor fölálltak a név szerint kijelölt férfiak, vették a foglyokat, és akik mezítelenek voltak közülük, azokat felöltöztették a zsákmányból, sarut is adtak a lábukra, ételt és italt is adtak nekik, sőt meg is kenték őket olajjal, és a gyengélkedőket szamarakra tették, és Jerikóba, a pálmafák városába vitték őket testvéreikhez, majd visszatértek Samáriába.

16 Abban az időben Áház király követeket küldött Asszíria királyához, hogy segítse meg őt.

17 Mert még az edómiak is betörtek, és a júdabeliek közül sokat levágtak vagy rabságba hurcoltak.

18 A filiszteusok is mind ellepték a síkságon levő városokat és Júda déli részét. Elfoglalták Bétsemest, Ajjálónt, Gedérótot, Szókot és falvait, Timnát és falvait, Gimzót és falvait, és ott laktak.

19 Mert az ÚR megalázta Júdát Áház, Izráel királya miatt, mert az arra indította Júdát, hogy vétkezzék az ÚR ellen.

20 Eljött azért ellene Tiglat-Pileszer, Asszíria királya, aki inkább sanyargatta őt, nem pedig segítette.

21 Mert noha Áház kifosztotta az ÚR házát és a király palotáját meg a fejedelmekét is és Asszíria királyának adta, de az mégsem segített neki.

22 Sőt olyan volt Áház király, hogy még szorongattatása idején is tovább vétkezett az ÚR ellen.

23 Damaszkusz isteneinek áldozott, akik őt megverték, mert azt gondolta: Mivel Arám királyait megsegítik isteneik, azért én is azoknak áldozom, hogy engem is segítsenek. Holott azok okozták romlását neki és egész Izráelnek is.

24 És összehordta Áház Isten házának az edényeit, összetörette azokat, az ÚR házának ajtajait pedig bezárta. Azután Jeruzsálem minden szögletén oltárokat készíttetett magának.

25 Júda minden városában is magaslatokat épített, hogy ott az idegen isteneknek tömjénezzen. Így haragra ingerelte az URat, atyái Istenét.

26 Az ő többi dolga pedig és útjai elejétől a végéig, íme, meg vannak írva Júda és Izráel királyainak a könyvében.

27 Azután elaludt Áház, és atyáihoz tért, és eltemették Jeruzsálem városában, de nem temették őt Izráel királyainak a sírjába. Fia, Ezékiás uralkodott utána.