1 Huszonöt esztendős korában lett király Amacjá, és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja neve Jehóaddán volt, Jeruzsálemből származott.

2 Azt tette, ami kedves az ÚR előtt, de nem teljes szívből.

3 Miután uralma megerősödött, megölette azokat a szolgáit, akik a királyt, az ő apját megölték.

4 De a fiaikat nem ölette meg, hanem úgy cselekedett, amint a törvényben, Mózes könyvében van megírva, amelyben az ÚR azt parancsolta: Ne haljanak meg az apák a fiakért, és a fiak se haljanak meg az apákért, hanem mindenki az ő saját bűnéért haljon meg.

5 Azután összegyűjtötte Amacjá Júdát, és felállította őket családonként ezredesek és századosok vezetésével, minden júdait és benjáminit. Amikor számba vette őket húszévestől fölfelé, háromszázezer válogatott fegyverforgatót, kopjást és pajzsost talált köztük.

6 Azonfelül Izráelből százezer erős vitézt fogadott föl száz talentum ezüstön.

7 Akkor elment hozzá Isten embere, és ezt mondta: Ó, király! Ne menjen el veled Izráel serege, mert az ÚR nem lesz Izráellel, Efraim fiaival!

8 De te menj el, készülj a viadalra. Különben elbuktat téged Isten az ellenség előtt, mert Isten hatalmában van, hogy megsegítsen, vagy botlásodat okozza.

9 Akkor azt kérdezte Amacjá Isten emberétől: De mit tegyünk a száz talentum ezüsttel, amelyet Izráel seregének adtam? Isten embere így felelt: Az ÚR annál sokkal többet adhat neked!

10 Különválasztotta tehát Amacjá azt a sereget, amely Efraimból jött hozzá, hogy menjenek haza. Ezek igen megharagudtak Júda népére, és felgerjedt haraggal tértek haza.

11 Amacjá pedig nekibátorodott, elindította hadinépét, elment a Sós-völgybe, és megvert tízezer széíri embert.

12 Tízezret pedig Júda fiai élve fogtak el, akiket egy magas kőszikla tetejére vittek, és letaszították őket, és mindnyájan halálra zúzódtak.

13 Annak a seregnek az emberei pedig, akiket Amacjá visszaküldött, és nem mehettek vele harcba, Júda városaira ütöttek Samáriától fogva egészen Béthórónig: levágtak háromezer embert, és nagy zsákmányt vittek el.

14 Miután Amacjá visszatért az edómiak leveréséből, elhozta a széíriek isteneit, és felállította azokat mint saját isteneit, leborult előttük, és tömjénezett nekik.

15 Ezért megharagudott az ÚR Amacjára, és prófétát küldött hozzá, aki ezt mondta neki: Miért fordultál annak a népnek az isteneihez, akik nem tudták megszabadítani népüket a te kezedből?

16 Mikor így szólt neki, a király ezt válaszolta: Vajon tanácsosa vagy te a királynak? Hallgass, mert rosszul jársz! A próféta elhallgatott, miután ezt mondta még: Tudom, hogy Isten el akar veszíteni téged, mivel ezt művelted, és tanácsomat nem fogadtad meg.

17 Amacjá pedig, Júda királya tanácsot tartott, és követeket küldött Izráel királyához, Jóáshoz, Jóáház fiához, aki Jéhú unokája volt, ezt üzenve: Nosza, szálljunk szembe egymással!

18 Erre Jóás, Izráel királya ilyen választ adott Amacjának, Júda királyának: A libánoni tövisbokor ezt üzente a Libánonon lévő cédrusfának: Add feleségül a lányodat a fiamhoz. De arra futott egy vad, amely a Libánonon lakik, és eltaposta azt a tövisbokrot.

19 Te azt gondolod, hogy mivel megverted az edómiakat, felfuvalkodva dicsekedhetsz? Maradj otthon; miért hívnád ki a veszedelmet? Hiszen elesel Júdával együtt!

20 De Amacjá nem hallgatott rá, mert Isten elvégezte, hogy Jóás kezébe kerüljenek, amiért az edómiak isteneihez fordultak.

21 Elindult azért Jóás, Izráel királya, és szembeszálltak egymással, ő meg Amacjá, Júda királya a júdai Bétsemesnél.

22 És Júda vereséget szenvedett Izráeltől, és elmenekültek mindnyájan sátraikba.

23 Amacját pedig, Júda királyát, Jóás fiát, Jóáház unokáját elfogta Jóás, Izráel királya Bétsemesben és Jeruzsálembe vitette. Majd lerombolta Jeruzsálem várfalát az Efraim-kaputól fogva egészen a Szöglet-kapuig négyszáz könyök hosszan.

24 Elvitte az aranyat, ezüstöt és mindenféle edényeket, amelyeket Isten házában és Óbéd-Edómnál talált, meg a királyi palota kincseit, és túszokat is szedett, és visszatért Samáriába.

25 Amacjá, Jóás fia, Júda királya még tizenöt évig élt, miután meghalt Jóás, Jóáház fia, Izráel királya.

26 Amacjá többi dolga pedig elejétől a végéig nincsen-e megírva Júda és Izráel királyainak könyvében?

27 Attól az időtől fogva pedig, hogy Amacjá elfordult az ÚRtól, összeesküvést szőttek ellene Jeruzsálemben, ezért Lákisba menekült. De utána küldtek Lákisba, és ott megölték.

28 Onnan lovakon hozták el és eltemették atyáihoz Júda városában.