Krónika II. könyve 12

1Mikor pedig Roboám megszilárdította királyságát, és megerősödött, elhagyta az ÚR törvényét, és vele együtt az egész Izráel. 2Azért Roboám királyságának ötödik esztendejében felvonult Sisák, az egyiptomi király Jeruzsálem ellen, mert hűtlenné váltak az ÚRhoz. 3Ezerkétszáz harci szekér és hatvanezer lovas és megszámlálhatatlan hadinép jött föl vele Egyiptomból: líbiaiak, szukkiak és etiópok együtt. 4Elfoglalta Júda erős városait, azután Jeruzsálem alá ment. 5Akkor Semajá próféta odament Roboámhoz és Júda fejedelmeihez, akik Jeruzsálembe gyűltek össze Sisáktól való félelmükben, és így szólt hozzájuk: Ezt mondja az ÚR: „Mivel ti elhagytatok engem, én is Sisák kezébe hagylak jutni benneteket.” 6Akkor megalázták magukat Izráel fejedelmei és a király, és ezt mondták: Az ÚR igaz! 7Amikor látta az ÚR, hogy megalázták magukat, így szólt Semajá prófétához: Megalázták magukat, nem vesztem el őket, hanem szabadulást szerzek nekik nemsokára, és nem ontom ki haragomat Jeruzsálem ellen Sisák által. 8Mindazáltal szolgái lesznek neki, hogy megtudják a különbséget, mit jelent nekem szolgálni vagy más országok királyságainak szolgálni! 9Felvonult tehát Sisák, az egyiptomi király Jeruzsálem ellen, és elvitte az ÚR házának a kincseit meg a királyi palotának a kincseit, mindent elvitt. Az aranypajzsokat is elvitte, amelyeket Salamon csináltatott. 10Ezek helyett rézpajzsokat csináltatott Roboám király, és a testőrök elöljáróinak kezére bízta azokat, akik a királyi palota ajtaját őrzik. 11Valahányszor felment a király az ÚR házába, bementek a testőrök is, és felvitték azokat, majd visszahozták a testőrök őrszobájába. 12Mikor Roboám megalázta magát, elfordult róla az ÚR haragja, hogy ne semmisüljön meg mindenestül, mert Júdában is volt még jó dolog. 13Megerősödött tehát Roboám király Jeruzsálemben, és így uralkodott. Negyvenegy esztendős volt Roboám, amikor uralkodni kezdett, és tizenhét esztendeig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet az ÚR választott Izráel valamennyi törzse közül, hogy odahelyezze a nevét. Anyja az ammóni Naamá volt. 14Ő gonoszul cselekedett, mert nem kereste állhatatos szívvel az URat. 15Roboám dolgai pedig elejétől a végéig nincsenek-e megírva Semajá prófétának és Iddónak, a látónak a könyvében, a származási nemzetségi lajstromban? És hadakozás folyt Roboám és Jeroboám között egész életükben. 16És Roboám elaludt, és az atyáihoz tért, és eltemették Dávid városában. Fia, Abijjá lett utána a király.