Krónika I. könyve 22

1Azután ezt mondta Dávid: Ez az ÚR Isten háza és az égőáldozat oltára Izráel számára. 2És Dávid megparancsolta, hogy gyűjtsék össze az Izráel földjén levő jövevényeket, akiket kőfejtésre rendelt, hogy faragni való köveket vágjanak Isten házának építéséhez. 3Továbbá sok vasat is szerzett Dávid az ajtókhoz való szögekhez és a sarokvasakhoz, és rezet is bőségesen, minden mérték nélkül. 4Továbbá számtalan cédrusfát is, mert a szidóniak és a tírusziak bőségesen szállították azt neki. 5Dávid azt mondta: A fiam, Salamon még gyermek és tapasztalatlan, az ÚRnak pedig nagy házat kell építeni, hogy hírneve és ékessége mindent fölülmúljon az egész világon. Ezért én mindent előkészítek neki. Dávid azért mindent meg is szerzett nagy bőségesen, mielőtt meghalt. 6És hívatta a fiát, Salamont, és meghagyta neki, hogy az ÚRnak, Izráel Istenének házat építsen. 7Dávid azt mondta Salamonnak: Édes fiam, elgondoltam a szívemben, hogy az én Istenem, az ÚR nevének házat építek. 8De az ÚR így szólt hozzám: Sok vért ontottál, és sokat hadakoztál. Nem építhetsz házat az én nevemnek, mert sok vért ontottál ki a földre énelőttem. 9De íme, fiad fog születni, aki a nyugalom embere lesz, mert nyugalmat adok neki minden körülötte levő ellenségétől. Azért nevezik Salamonnak, mert békességet és nyugalmat adok Izráelnek az ő idejében. 10Ő épít nevemnek házat, fiam lesz, és én atyja leszek neki, és megerősítem királyságának trónját Izráelben mindörökké. 11Most hát, édes fiam, legyen veled az ÚR, hogy sikerüljön házat építened az ÚRnak, a te Istenednek, ahogy szólt felőled. 12De adjon neked az ÚR értelmet és bölcsességet, amikor Izráel fölé rendel, hogy az ÚRnak, a te Istenednek törvényét megőrizzed. 13Akkor jól lesz dolgod, ha megtartod és teljesíted azokat a rendeléseket és a végzéseket, amelyeket az ÚR Mózes által parancsolt Izráelnek. Légy bátor, légy erős, ne félj, és ne rettegj! 14Íme, én is az én szegénységemben szereztem az ÚR házának építésére százezer talentum aranyat és ezerszer ezer talentum ezüstöt, a rezet és a vasat pedig meg sem lehet mérni, mert igen bőven van; és fát és követ is szereztem. Te is szerezz még ezekhez. 15Van sok kézművesed, kővágód, kő- és fafaragód és mindenféle dologban jártas bölcs mesterembered. 16Az aranynak, ezüstnek, vasnak és a réznek se szeri, se száma: azért kelj föl, láss hozzá, és az ÚR legyen veled! 17Dávid pedig megparancsolta Izráel összes főemberének, hogy ők is legyenek segítségére fiának, Salamonnak, és azt mondta: 18Hát nincsen-e veletek az ÚR, a ti Istenetek, aki nyugalmat adott nektek körös-körül? Mert az én kezembe adta e föld lakosait, és meghódolt e föld az ÚR előtt és az ő népe előtt. 19Most azért keressétek az URat, a ti Isteneteket teljes szívetek és lelketek szerint, keljetek föl, és készítsétek el az ÚR Isten szentélyét, hogy bevihessétek az ÚR szövetségének ládáját és az Istennek szentelt edényeket abba a házba, amely az ÚR nevének épül.