1 Hírám, Tírusz királya követeket küldött Dávidhoz, meg cédrusfákat, kőműveseket és ácsmestereket, hogy palotát építsenek neki.

2 És fölismerte Dávid, hogy az ÚR megerősítette őt a királyságban Izráel fölött, mivel igen felmagasztalta országát az ő népéért, Izráelért.

3 Dávid még több feleséget vett Jeruzsálemben, és nemzett még más fiakat és leányokat is.

4 Ez a nevük azoknak, akik Jeruzsálemben születtek neki: Sammúa, Sóbáb, Nátán és Salamon,

5 Jibhár, Elisúa és Elpelet,

6 Nógah, Nefeg és Jáfía,

7 Elisámá, Beeljádá és Elifelet.

8 Amikor megtudták a filiszteusok, hogy Dávidot királlyá kenték egész Izráel fölött, feljött az összes filiszteus, hogy megkeressék Dávidot. Amikor Dávid meghallotta ezt, kivonult ellenük.

9 A filiszteusok pedig odaértek, és ellepték a Refáim-völgyet.

10 Ekkor Dávid megkérdezte Istent: Menjek-e a filiszteusok ellen, kezembe adod-e őket? Az ÚR ezt felelte neki: Menj, és kezedbe adom őket!

11 Fölmentek tehát BaalPerácimba, és ott Dávid megverte őket. Ekkor ezt mondta Dávid: Isten szétoszlatta az ellenségeimet kezem által úgy, ahogy a víz szétoszlik. Azért nevezték azt a helyet BaalPerácimnak.

12 A filiszteusok otthagyták bálványisteneiket, Dávid pedig megparancsolta, hogy égessék el azokat.

13 Ismét fölkerekedtek a filiszteusok, és ellepték a völgyet.

14 Azért Dávid ismét megkérdezte Istent, és Isten azt felelte neki: Ne vonulj föl utánuk, hanem kerüld meg őket, és a szederfák irányából támadj rájuk.

15 És mikor lépések zaját fogod hallani a szederfák teteje felől, akkor vonulj ki a harcra, mert előtted megy Isten, hogy megverje a filiszteusok táborát.

16 Dávid azért úgy cselekedett, ahogy Isten meghagyta neki, és Gibeóntól fogva szinte Gézerig vágták a filiszteusok táborát.

17 Dávid híre pedig elterjedt az országokban, és az ÚR félelmet keltett iránta minden nép között.