1 A szentek iránti szolgálatról ugyan fölösleges írnom nektek,

2 hiszen ismerem készségeteket, amellyel dicsekszem is a macedónoknak, hogy Akhája tavaly óta készen áll, és buzgóságotok legtöbbjüket felbátorította.

3 Mégis elküldtem a testvéreket, hogy veletek való dicsekedésünk ebben a dologban hiábavalónak ne bizonyuljon, hanem amint mondtam, legyetek felkészülve;

4 nehogy aztán, ha a macedónok velem jönnek, és titeket készületlenül találnak, valamiképpen szégyent valljunk mi – hogy ne mondjam, ti – ebben a dologban.

5 Szükségesnek láttam azért megkérni a testvéreket, hogy előre menjenek el hozzátok, és készítsék elő a már megígért adományotokat, hogy az úgy legyen készen, mint bő áldás, nem pedig mint alamizsna.

6 Mert tudjuk, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat.

7 Mindenki úgy, ahogy eltökélte szívében, ne kelletlenül vagy kényszerűségből, mert a jókedvű adakozót szereti Isten.

8 Mert Istennek van hatalma arra, hogy bőségesen rátok árassza minden kegyelmét, hogy mindenben mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, hogy bőven teljék minden jótéteményre.

9 Amint meg van írva: Bőkezűen osztott, adott a szegényeknek, igazsága örökké megmarad.

10 Aki pedig gondoskodik, hogy a magvetőnek vetőmagja legyen és kenyere eledelül, arról is gondoskodik, hogy megsokasítsa vetéseteket, és megszaporítsa igazságotok gyümölcsét,

11 hogy mindenben meggazdagodjatok a teljes jószívűségre, amely általunk hálaadást szerez Istennek.

12 Mert ennek a szolgálatnak a betöltése nemcsak a szentek szükségét elégíti ki, hanem sokakat hálaadásra indít Isten iránt.

13 Mert ennek a szolgálatnak próbája által dicsőítik Istent azért az engedelmességért, amellyel vallást tesztek a Krisztus evangéliumáról, és a ti hozzájuk és mindenkihez való adakozó jószívűségetekért.

14 Könyörögnek is értetek, és vágyódnak utánatok, mivel Isten kegyelme bőségesen kiáradt rátok.

15 Hála legyen Istennek az ő kimondhatatlan ajándékáért.