1 Mint vele együtt munkálkodók intünk is titeket, ne vegyétek hiába Isten kegyelmét!

2 Mert ő mondja: Alkalmas időben meghallgattalak és az üdvösség napján megsegítettelek. Íme, itt az alkalmas idő, íme, itt az üdvösség napja!

3 Senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk hiteltelenné ne váljék.

4 Hanem ajánljuk magunkat mindenben úgy, mint Isten szolgáit: sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban,

5 verésekben, bebörtönzésben, zavargásokban, fáradozásban, virrasztásban, böjtölésben,

6 tisztaságban, ismeretben, hosszútűrésben, jóságban, Szentlélekben, képmutatás nélküli szeretetben,

7 igazmondásban, Isten erejében, az igazság jobb és bal felől való fegyvereivel,

8 dicsőség és gyalázat által, rossz és jó hír által, mint ámítók és igazak,

9 mint ismeretlenek és mégis ismertek, mint halottak és – íme – élők, mint megostorozottak és meg nem öltek,

10 mint megszomorítottak, noha mindig örvendezők, mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek semmijük sincs, és mégis mindenük megvan.

11 A szánk megnyílt, a szívünk kitárult előttetek, korinthusiak.

12 Nem mi vagyunk szűkkeblűek irántatok, hanem a ti bensőtökben szűk a hely.

13 Viszonzásul – mint gyermekeimnek mondom – tárjátok ki ti is szíveteket.

14 Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi köze van az igazságnak a hamissághoz? Vagy mi közössége van a világosságnak a sötétséggel?

15 És milyen egység lehet Krisztus és Beliál között? Vagy mi köze a hívőnek a hitetlenhez?

16 Vagy hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Mert mi az élő Isten temploma vagyunk, amint Isten mondta: Bennük lakozom, és közöttük járok, Istenük leszek, és ők az én népem lesznek.

17 Azért menjetek ki közülük, és szakadjatok el tőlük – azt mondja az Úr –, és tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeket,

18 Atyátok leszek, ti pedig fiaimmá és leányaimmá lesztek – azt mondja a mindenható Úr.