Királyok II. könyve 17

1Áháznak, Júda királyának tizenkettedik évében kezdett uralkodni Hóséa, Élá fia Izráel fölött Samáriában kilenc évig. 2Az ÚR szemében gonoszul cselekedett, de nem annyira, mint Izráelnek azok a királyai, akik előtte éltek. 3Följött ellene Salmaneszer, Asszíria királya, és szolgájává lett Hóséa, és adót fizetett neki. 4De amikor Asszíria királya megtudta, hogy Hóséa pártot ütött ellene, és követeket küldött Szóhoz, Egyiptom királyához, az évenkénti adót pedig nem küldte meg Asszíria királyának, akkor Asszíria királya elfogatta és börtönbe vettette. 5És fölvonult az asszíriai király az egész ország ellen. Fölvonult Samária ellen, és három esztendeig ostromolta. 6És Hóséa kilencedik esztendejében bevette Asszíria királya Samáriát, és elhurcolta Izráelt Asszíriába. Halahban és Hábórban, a Gózán-folyó mellett és a médek városaiban telepítette le őket. 7Mindez pedig azért történt, mert Izráel fiai vétkeztek az ÚR, az ő Istenük ellen, aki kihozta őket Egyiptom földjéről, a fáraónak, az egyiptomi királynak kezéből, és idegen isteneket tiszteltek, 8és azoknak a pogányoknak a szokásai szerint jártak, akiket kiűzött az ÚR Izráel fiai elől, és úgy cselekedtek, mint Izráel királyai. 9Alattomban olyan dolgokat cselekedtek Izráel fiai, amelyek ellenére voltak az ÚRnak, az ő Istenüknek. Magaslatokat építettek maguknak minden városukban, az őrtornyoknál és a bekerített városokban. 10Faragott oszlopokat és Asérákat állítottak maguknak minden magas halmon és minden zöldellő fa alatt. 11Ott tömjéneztek minden magaslaton, mint a pogányok, akiket az ÚR kiűzött előlük. Gonosz dolgokat cselekedtek, amelyekkel haragra indították az URat. 12A bálványoknak szolgáltak, akik felől az ÚR azt parancsolta nekik: Ne tegyétek! 13És amikor megintette őket az ÚR Izráelben és Júdában minden prófétája és minden látnoka által e szavakkal: „Térjetek meg gonosz útjaitokról, és őrizzétek meg az én parancsolataimat és rendeléseimet a teljes törvény szerint, amelyet atyáitoknak parancsoltam, és amelyet hozzátok küldtem szolgáim, a próféták által”, 14akkor ők nem engedelmeskedtek, hanem megkeményítették nyakukat, mint amilyen makacsak atyáik voltak, akik nem hittek Istenükben, az ÚRban. 15Sőt megvetették rendeléseit és szövetségét, amelyet atyáikkal kötött, és intelmeit, amelyekkel figyelmeztette őket, és a hiábavalóságot követve maguk is hiábavalókká lettek, és a körülöttük levő pogányokat követték, pedig azt parancsolta nekik az ÚR, hogy ne utánozzák őket. 16Elhagyták Istenüknek, az ÚRnak minden parancsolatát, és öntött bálványt csináltak maguknak, két borjút és Asérát készítettek, és meghajoltak az ég minden serege előtt, és szolgálták a Baalt. 17Fiaikat és leányaikat elégették áldozatul, jövendőt mondtak, és varázslást űztek, és magukat teljesen eladták a bűnnek az ÚR bosszantására. 18Azért igen megharagudott az ÚR Izráelre, elvetette színe elől, és semmi sem maradt meg, egyedül csak Júda törzse. 19Sőt még Júda sem őrizte meg az ő Istenének, az ÚRnak parancsolatait, hanem Izráel szokásaihoz igazodva úgy cselekedett, mint azok. 20Ezért idegenült el az ÚR Izráel összes utódaitól, megsanyargatta és fosztogatók kezébe adta őket, míg végül mindnyájukat elvetette színe elől. 21Mert elszakította Izráelt Dávid házától, és királlyá tették Jeroboámot, Nebát fiát. Jeroboám pedig elcsalta Izráelt az ÚRtól, és igen nagy vétekbe ejtette őket. 22Izráel fiai pedig követték Jeroboám minden bűnét, amelyet elkövetett, és nem távoztak el azoktól. 23Míg végül az ÚR elvetette színe elől Izráelt, amint megmondta szolgái, a próféták által. Így hurcolták fogságra Izráelt a maga földjéről Asszíriába; és így van ez mindmáig. 24Asszíria királya azután más népet hozott be Bábelból, Kútából, Avvából, Hamátból és Szefarvaimból, és letelepítette őket Samária városaiba Izráel fiai helyett. Azok birtokba vették Samáriát, és annak városaiban laktak. 25Ottlétük kezdetén történt, hogy nem félték az URat, mire az ÚR oroszlánokat bocsátott reájuk, amelyek többeket megöltek közülük. 26Ezért azt mondták Asszíria királyának: A népek, akiket idehoztál és Samária városaiba telepítettél, nem ismerik, hogyan kell e föld Istenét tisztelni, azért ő oroszlánokat bocsátott rájuk, amelyek megölik őket, mert nem ismerik e föld Istene tisztelésének a módját. 27Azért ezt parancsolta Asszíria királya: Vigyetek oda egyet a papok közül, akiket elhoztatok onnan, hogy menjen el, lakjon ott, és tanítsa meg őket ama föld Istenének helyes tiszteletére. 28És elment egy a papok közül, akiket Samáriából fogságba vittek, és letelepedett Bételben, és megtanította őket, hogy miképp tiszteljék az URat. 29De azért mindegyik nép külön isteneket is csinált magának, és elhelyezték azokat a magaslatok templomaiba, amelyeket a samáriabeliek építettek, mindegyik nép abban a városban, amelyben lakott. 30A Bábelból való férfiak elkészítették a Szukkót-Benótot, a Kútából való férfiak megcsinálták Nérgalt, és a Hamátból való férfiak elkészítették Asímát. 31Az Avvából valók elkészítették Nibhazt és Tartákot, a szefarvaimbeliek pedig elégették magzataikat áldozatul Adrammeleknek és Anammeleknek, a szefarvaimbeliek isteneinek. 32Bár az URat is tisztelték, a magaslatokra is állítottak papokat maguk közül, akik őérettük áldoztak a magaslatok templomaiban. 33Így tisztelték az URat, és szolgálták saját isteneiket is ama népek szokása szerint, akik közül elhozták őket. 34És mindmáig az ő régi szokásuk szerint cselekszenek. Nem tisztelik igazán az URat, és nem cselekszenek az ő rendelései és parancsai szerint, sem pedig ama törvény és parancsolat szerint, amelyet az ÚR parancsolt Jákób fiainak, akiknek az Izráel nevet adta, 35akikkel az ÚR szövetséget kötött, és ezt parancsolta nekik: Ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne imádjátok őket, és ne szolgáljatok és ne áldozzatok nekik! 36Hanem csak az URat tiszteljétek, őt imádjátok, és neki áldozzatok, aki kihozott titeket Egyiptom földjéről nagy erővel és kinyújtott karral. 37Őrizzétek meg az ő rendeléseit, ítéleteit, törvényét és parancsolatát, amelyeket megírt nektek! Azokat cselekedjétek mindenkor, és idegen isteneket ne tiszteljetek! 38Ne felejtkezzetek el a veletek kötött szövetségemről, és ne tiszteljetek idegen isteneket, 39hanem az URat, a ti Isteneteket tiszteljétek: akkor ő megszabadít titeket minden ellenségetek kezéből. 40De nem engedelmeskedtek, hanem addigi szokásaik szerint cselekedtek. 41Így félték ugyan ezek a pogányok az URat, de szolgálták az ő bálványaikat is, és így cselekedtek fiaik és unokáik is, amint az ő eleik cselekedtek, mindmáig.