Királyok I. könyve 12

1Roboám elment Sikembe, mert Sikemben gyűlt össze egész Izráel, hogy királlyá tegyék őt. 2Meghallotta ezt Jeroboám, Nebát fia, aki még Egyiptomban volt, ahová Salamon király elől menekült. Egyiptomban tartózkodott Jeroboám, 3de érte küldtek, és elhívatták. Jeroboám Izráel egész gyülekezetével eljött, és így szóltak Roboámhoz: 4Apád igen megnehezítette az igánkat, de te most könnyebbítsd meg apád kemény szolgálatát és a súlyos igát, amelyet ránk vetett, akkor szolgálni fogunk neked. 5Ő azt mondta nekik: Menjetek el, és harmadnap jöjjetek vissza hozzám. Erre a nép elment. 6Akkor Roboám király tanácsot tartott a vénekkel, akik apja, Salamon szolgálatában álltak, amíg élt, és ezt kérdezte: Milyen tanácsot adtok, mit válaszoljak a népnek? 7Azok ezt mondták: Ha e mai napon kedvezel ennek a népnek, szolgálsz nekik, engedsz kérésüknek, és kedvesen szólsz hozzájuk, egész életükben szolgálni fognak téged. 8De ő megvetette a vének tanácsát, és tanácsot tartott az ifjakkal is, akik vele együtt nőttek föl, és az ő szolgálatára álltak. 9Megkérdezte tőlük: Milyen tanácsot adtok, mit válaszoljak e népnek, amely ezt kérte tőlem: „Könnyebbítsd meg az igát, amelyet apád ránk vetett”? 10Azt mondták neki az ifjak, akik együtt nőttek föl vele: Így szólj ennek a népnek, amely ezt mondja neked: „Apád megnehezítette a mi igánkat, te pedig könnyebbítsd meg nékünk”, így szólj nekik: Az én kisujjam is vastagabb apám derekánál. 11Most azért, ha apám nehéz igát vetett rátok, én még nehezebbé teszem igátokat! Ha apám ostorral fegyelmezett benneteket, én skorpiókkal ostorozlak titeket. 12Harmadnap elment Jeroboám és az egész nép Roboámhoz, ahogy meghagyta a király, amikor ezt mondta: Jöjjetek vissza hozzám harmadnapon. 13És a király kemény választ adott a népnek. Megvetette a vének tanácsát, 14és az ifjak tanácsa szerint így szólt hozzájuk: Ha apám megnehezítette igátokat, én még nehezebbé teszem azt. Ha apám ostorral fegyelmezett titeket, én skorpiókkal foglak. 15És nem hallgatott a király a népre, mert ezt az ÚR fordította így, hogy beteljesítse az igét, amelyet a silói Ahijjá által mondott az ÚR Jeroboámnak, Nebát fiának. 16Mikor pedig egész Izráel látta, hogy nem hallgatja meg őket a király, így felelt az egész nép a királynak: Mi részünk van nekünk Dávidban? Nincs nekünk örökségünk Isai fiában. Térj vissza otthonodba, ó, Izráel! Te pedig törődj, ó, Dávid, a saját házaddal! Izráel tehát hazament az otthonába. 17Úgyhogy Roboám Izráel fiai közül csak azokon uralkodott, akik Júda városaiban laktak. 18Amikor Roboám király kiküldte Adórámot, a robot felügyelőjét, az egész Izráel megkövezte őt, és meghalt. Maga Roboám király is hamar harci szekerére ült, és Jeruzsálembe menekült. 19Így szakadt el Izráel népe Dávid házától mindmáig. 20Amikor meghallotta egész Izráel, hogy megjött Jeroboám, érte küldtek, hívatták őt a gyülekezetbe, és királlyá tették egész Izráelen. Senki sem követte Dávid házát, egyedül csak Júda törzse. 21Amikor Roboám megérkezett Jeruzsálembe, összegyűjtötte Júda egész házát és Benjámin törzsét, száznyolcvanezer válogatott harcost, hogy megtámadják Izráel házát, és visszanyerjék az országot Roboámnak, Salamon fiának. 22De Isten beszéde így szólt Semajához, Isten emberéhez: 23Ezt mondjad Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának és az egész Júda és Benjámin házának és a nép maradékának: 24Azt mondja az ÚR: Föl ne menjetek, és ne hadakozzatok testvéreitek, Izráel ellen. Térjetek vissza, mindenki a maga házába, mert éntőlem lett ez a dolog. Ekkor engedtek az ÚR szavának, visszatértek, és elmentek az ÚR szava szerint. 25Jeroboám pedig kiépítette Sikemet az Efraim hegységében, és ott lakott. Onnan átment, és kiépítette Penúélt. 26Azt gondolta ugyanis a szívében: Majd még visszatér ez az ország Dávid házához: 27ha följár a nép, hogy áldozatot tegyen Jeruzsálemben az ÚR házában, akkor a nép szíve az ő urához, Roboámhoz, Júda királyához hajlik, engem pedig megölnek, és visszatérnek Roboámhoz, Júda királyához. 28Tanácsot tartott tehát a király, és csináltatott két aranyborjút, és azt mondta: Sok nektek Jeruzsálembe följárni: Íme, itt vannak a te isteneid, ó, Izráel, akik kihoztak Egyiptom földjéről. 29És az egyiket Bételbe helyeztette, a másikat pedig Dánba. 30De ez nagy bűnnek lett az okozója, mert a nép följárt hozzájuk egészen Dánig. 31Azután fölállította a magas helyek templomát, és papokat rendelt a nép közül, akik nem Lévi fiai közül valók voltak. 32Bevezetett Jeroboám egy ünnepet is a nyolcadik hónapban, a hónap tizenötödik napján a júdabeli ünnep módja szerint, és áldozott az oltáron. Hasonlóképpen cselekedett Bételben is: áldozott a borjúknak, amelyeket ő csináltatott, és Bételben papokat rendelt azokhoz a magaslatokhoz, amelyeket ő csináltatott. 33A Bételben fölállított oltáron is áldozott a nyolcadik hónap tizenötödik napján, az ő választása szerinti hónapban. Ünnepet szerzett Izráel fiai számára, és fölment az oltárhoz, hogy jó illattal tömjénezzen.