1 Józsué korán reggel fölkelt, elindultak Sittímből, és eljutottak a Jordánhoz ő meg Izráel fiai mindnyájan. Ott töltötték az éjszakát, mielőtt átkeltek volna.

2 Három nap múlva pedig az elöljáróik végigmentek a táboron,

3 és ezt parancsolták a népnek: Mihelyt meglátjátok az ÚR, a ti Istenetek szövetségének ládáját és a Lévi nemzetségéből való papokat, akik hordozzák, ti is induljatok el a helyetekről, és menjetek utána.

4 De legyen köztetek és aközött mintegy kétezer könyöknyi távolság. Ne menjetek közel hozzá, így ismeritek meg majd az utat, amelyen mennetek kell, hiszen nem jártatok még soha ezen az úton.

5 Józsué pedig azt mondta a népnek: Szenteljétek meg magatokat, mert holnap az ÚR csodákat tesz köztetek.

6 A papoknak is szólt Józsué: Vegyétek föl a szövetség ládáját, és vonuljatok a nép előtt. Fölvették azért a szövetség ládáját, és mentek vele a nép előtt.

7 Az ÚR pedig ezt mondta Józsuénak: Ezen a napon kezdelek fölmagasztalni egész Izráel szeme előtt, hogy megtudják, hogy veled leszek, ahogy Mózessel is vele voltam.

8 Te azért ezt parancsold a papoknak, akik a szövetség ládáját hordozzák: Amikor odaértek a Jordán vizének széléhez, álljatok meg a Jordánban.

9 Ekkor azt mondta Józsué Izráel fiainak: Jöjjetek ide, és halljátok meg az ÚRnak, Isteneteknek szavait!

10 És ezt mondta Józsué: Ebből tudjátok meg, hogy az élő Isten van köztetek, és hogy bizonyosan elűzi előletek a kánaániakat, hettitákat, hivvieket, perizzieket, girgásiakat, emóriakat és jebúsziakat:

11 íme, az egész föld Urának szövetségládája előttetek megy át a Jordánon!

12 Most tehát válasszatok magatoknak tizenkét férfit Izráel törzseiből, egy-egy férfit egy-egy törzsből.

13 És mihelyt megnyugszanak a Jordán vizében a papok lábai, akik az ÚRnak, az egész föld Urának ládáját hordozzák, a Jordán vize kettéválik, és a fölülről lefolyó víz megáll egy tömegben.

14 Akkor megindult a nép a sátraiból, hogy átkeljen a Jordánon, és a papok, a szövetség ládájának hordozói a nép előtt,

15 és amint a láda hordozói a Jordánhoz értek, és a ládát hordozó papok bemártották lábukat a víz szélébe (a Jordán pedig az egész aratási idő alatt túláradt a medrén),

16 megállt a víz, amely felülről folyt lefelé, és egy tömegben állt, jó messzire, Ádám városánál, amely Cáretán mellett van. A pusztai tenger, a Sós-tenger felé lefolyó víz pedig egészen elfutott; így kelt át a nép Jerikóval szemben.

17 A papok pedig, az ÚR szövetségládájának hordozói ott álltak szárazon a Jordán közepében rendíthetetlenül mindaddig, amíg az egész nép teljesen átkelt a Jordánon. Az egész Izráel szárazon ment át.