Józsué könyve 10

1Amikor meghallotta Adónícedek, Jeruzsálem királya, hogy Józsué bevette és elpusztította Ajt, és hogy úgy cselekedett Ajjal és királyával, ahogy Jerikóval és királyával, és hogy békességre léptek Gibeón lakói Izráellel, és közöttük vannak, 2igen megijedtek, mert nagy város volt Gibeón, olyan, mint egy királyi város, sőt nagyobb volt Ajnál, lakói pedig mind vitézek. 3Ezért Adónícedek, Jeruzsálem királya üzenetet küldött Hóhámnak, Hebrón királyának és Pirámnak, Jarmút királyának, Jáfíának, Lákis királyának és Debírnek, Eglón királyának: 4Jöjjetek hozzám, és segítsetek meg engem. Verjük meg Gibeónt, mert békességet kötött Józsuéval és Izráel fiaival! 5Összegyűltek tehát, és fölment az emóriak öt királya: Jeruzsálem királya, Hebrón királya, Jarmút királya, Lákis királya és Eglón királya, ők maguk és egész seregük, és tábort ütöttek Gibeónnál, és harcoltak ellene. 6Erre Gibeón lakói ezt az üzenetet küldték Józsuénak a gilgáli táborba: Ne vond meg kezedet szolgáidtól! Jöjj föl hozzánk gyorsan, és ments meg minket. Segíts rajtunk, mert a hegyek közt lakó emóriak királyai mind összegyűltek ellenünk! 7Fölment azért Józsué Gilgálból, és vele az egész harci nép és a sereg minden vitéze. 8Az ÚR pedig azt mondta Józsuénak: Ne félj tőlük, mert kezedbe adtam őket. Senki sem áll meg közülük előtted. 9És rájuk tört Józsué nagy hirtelen, miután egész éjszaka menetelt Gilgálból. 10És megrettentette őket az ÚR Izráel előtt, és megverte őket Gibeónnál nagy vereséggel, és üldözte őket a Béthórónba vivő úton, és vágta őket egészen Azékáig és Makkédáig. 11Mikor pedig a béthóróni lejtőn futottak Izráel elől, az ÚR nagy jégesőt hullatott rájuk az égből egész Azékáig, és meghaltak. Többen voltak, akik a jégeső kövei miatt haltak meg, mint azok, akiket fegyverrel öltek meg Izráel fiai. 12Azon a napon, amelyen odavetette az ÚR az emóriakat Izráel fiai elé, Józsué az ÚRhoz szólt, és ezt mondta Izráel szemei előtt: Állj meg, nap, Gibeónban, és hold, az Ajjálón völgyében! 13És megállt a nap, és vesztegelt a hold is, amíg a nép bosszút nem állt ellenségein. Vajon nincsen-e ez megírva Jásár könyvében? És megállt a nap az ég közepén, és nem sietett lenyugodni majdnem egy teljes napig. 14Nem volt olyan nap, mint ez, sem azelőtt, sem azután, hogy ember szavának engedett volna az ÚR, mert az ÚR harcolt Izráelért. 15Ezután visszatért Józsué egész Izráellel a táborba, Gilgálba. 16Az öt király pedig elfutott, és elrejtőzött Makkédában, egy barlangban. 17De jelentették Józsuénak, hogy megtalálták az öt királyt elrejtőzve a makkédai barlangban. 18Józsué erre ezt mondta: Hengerítsetek nagy köveket a barlang szájához, és rendeljetek mellé embereket, hogy őrizzék azokat. 19Ti pedig ne álljatok meg, nyomuljatok ellenségeitek után, és vágjátok hátvédcsapataikat, és ne engedjétek őket bejutni a városaikba, mert kezetekbe adta őket az ÚR, a ti Istenetek. 20Miután Józsué és Izráel fiai szinte teljesen megsemmisítették őket, és az életben maradtak a megerősített városokba futottak, 21békességgel visszatért az egész nép Józsuéhoz a makkédai táborba. Nyelvét se mozdította senki Izráel fiai ellen. 22Józsué azt mondta: Nyissátok meg a barlang száját, és hozzátok ki hozzám azt az öt királyt a barlangból! 23Úgy is cselekedtek, és kihozták hozzá a barlangból azt az öt királyt: Jeruzsálem királyát, Hebrón királyát, Jarmút királyát, Lákis királyát és Eglón királyát. 24Mikor pedig kihozták ezt az öt királyt Józsuéhoz, előhívatta Józsué az összes izráeli férfit, és ezt mondta a harcosok vezéreinek, akik vele mentek: Jöjjetek elő, tegyétek lábatokat e királyok nyakára. Odajöttek tehát, és lábukat azok nyakára tették. 25És ezt mondta nekik Józsué: Ne féljetek, és meg ne rettenjetek. Legyetek bátrak és erősek, mert így cselekszik az ÚR minden ellenségetekkel, akik ellen harcoltok. 26Azután Józsué megölte és fölakasztatta őket öt fára. Úgy maradtak a fákon egész estig. 27Naplementekor pedig Józsué parancsára levették őket a fákról, és behajították őket a barlangba, amelyben elbújtak, és nagy köveket raktak a barlang szája elé; ott is vannak mind e napig. 28Makkédát is bevette Józsué ugyanazon a napon, és fegyver élére hányta királyával együtt. Mind megölte őket, egy lelket sem engedett kimenekülni azok közül, akik odabent voltak. Ugyanúgy bánt Makkéda királyával, ahogy Jerikó királyával. 29Azután átment Józsué és vele az egész Izráel Makkédából Libnába, és harcolt Libnával. 30Az ÚR azt is Izráel kezébe adta királyával együtt. Fegyver élére hányta azt, és egy lelket sem engedett elmenekülni azok közül, akik odabent voltak. A királyával úgy bánt, ahogy Jerikó királyával. 31Libnából pedig átment Józsué és vele egész Izráel Lákisba, tábort ütött mellette, és harcolt ellene. 32Az ÚR Izráel kezébe adta Lákist, és bevették azt a második napon. Fegyver élére hányta azt és minden lelket, amely benne volt, egészen úgy, ahogy Libnával cselekedett. 33Akkor feljött Hórám, Gézer királya, hogy megsegítse Lákist, de úgy megverte Józsué őt és a népét, hogy egy menekülőt sem hagyott életben. 34Lákisból pedig átment Józsué és vele az egész Izráel Eglónba, és tábort ütött mellette, és harcoltak ellene. 35Még aznap bevették azt, és fegyver élére hányták. Még aznap megölt minden lelket, amely benne volt, egészen úgy, ahogy Lákissal cselekedett. 36Azután fölment Józsué és vele az egész Izráel Eglónból Hebrónba, és harcoltak ellene. 37Bevették és fegyver élére hányták királyával és minden városával együtt, és egy lelket sem engedett elmenekülni azok közül, akik odabent voltak, egészen úgy, ahogy Eglónnal cselekedett: elveszítette azt és minden benne levő lelket. 38Azután Józsué és vele egész Izráel Debír felé fordult, és harcolt ellene. 39Bevette azt és minden városát, és fegyver élére hányta őket és királyukat. Minden lelket megöltek, aki odabent volt, nem hagyott elmenekülni senkit. Úgy cselekedett Debírrel és királyával, ahogy Hebrónnal és ahogy Libnával és királyával cselekedett. 40Így verte le Józsué az egész országot: a hegységet és a déli vidéket, a síkságot és a lejtőket és mindazoknak királyait; senkit sem hagyott elmenekülni. Minden élőt megölt, ahogy azt az ÚR, Izráel Istene parancsolta. 41Leverte őket Józsué Kádés-Barneától fogva egész Gázáig, Gósen egész földjét is, egészen Gibeónig. 42Mindezeket a királyokat és földjüket egy út során hódította meg Józsué, mivel az ÚR, Izráel Istene harcolt Izráelért. 43Azután visszatért Józsué egész Izráellel a táborba, Gilgálba.