Jób könyve 26

1Jób erre így felelt: 2Segítettél-e az erőtlennek, és megtámasztottad-e a tehetetlen karját? 3Adtál-e jó tanácsot a tudatlannak, és tanúságát adtad-e értelmed gazdagságának? 4Ki által beszéltél, és kinek a lelke szólt belőled? 5Megremegnek a holtak, akik a vizek alatt laknak, azoknak lakóival együtt. 6A Seol mezítelen őelőtte, és leplezetlen a holtak országa. 7Ő terjesztette ki az északot az üresség fölé, és ő függesztette a földet a semmi fölé. 8Ő köti felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő ne hasadjon meg alattuk. 9Ő rejti el királyi székét, felhőt terjesztve ki fölötte. 10Ő szabott határt a víz színe fölé, ahol a világosság és a sötétség találkozik. 11Fenyegetéseitől meginognak és megrendülnek az egek oszlopai. 12Erejével felriasztja a tengert, és bölcsességével megtöri Ráhábot. 13Leheletével fölékesíti az eget, keze átdöfi a menekülő kígyót. 14Íme, mindez csak útjának szegélye, és mily csöndes szó az, amit meghallunk tőle! Ám hatalmas mennydörgését ki érthetné meg?