Jeremiás próféta könyve 33

1Másodszor is szólt az ÚR Jeremiáshoz, amikor ő még fogságban volt a börtön udvarában, e szavakkal: 2Azt mondja az ÚR, aki a földet alkotta, az ÚR, aki formálta és megerősítette; az ÚR az ő neve: 3Kiálts hozzám, és felelek, nagy dolgokat mondok neked és megfoghatatlanokat, amelyeket nem tudsz. 4Mert így szól az ÚR, Izráel Istene e város házairól és Júda királyának palotáiról, amelyeket leromboltak, hogy felhasználják az ostromsáncokkal és fegyverekkel szembeni védelemként, 5amikor elmentek, hogy megvívjanak a káldeusokkal, azoknak az embereknek a holttesteivel megtöltve azokat, akiket én haragomban és ítéletem hevében megöltem, mivelhogy elrejtettem arcomat a város elől sok gonoszságuk miatt: 6Íme, én hozok neki enyhülést és orvosságot, meggyógyítom őket, és megmutatom nekik a békesség és a hűség kincseit. 7Visszahozom Júdát és Izráelt a fogságból, és fölépítem őket olyanná, mint kezdetben voltak. 8Megtisztítom őket minden bűnüktől, amellyel vétkeztek ellenem, megbocsátom minden bűnüket, amellyel vétkeztek ellenem, és gonoszul föllázadtak ellenem. 9És ez a város hírnevet, örömöt, dicséretet és tisztességet szerez majd nekem a föld minden népe előtt, ha meghallják mindazt a jót, amelyet cselekszem velük, és félni és rettegni fognak mindazért a jóért és békességért, amelyet szerzek nekik! 10Azt mondja az ÚR: Hallatszani fog még e helyen, amelyről azt mondjátok: „Ember és jószág nélkül való pusztaság ez”, Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin, amelyek elpusztultak, ember, lakos és állat nélkül maradtak, 11a vigasság és az öröm hangja, a vőlegény és a menyasszony hangja és azoké, akik ezt mondják: Adjatok hálát a Seregek URának, mert jó az ÚR, mert kegyelme örökkévaló! Hálaáldozatot hoznak az ÚR házába, mert jóra fordítom az ország sorsát, mint amilyen kezdetben volt – ezt mondja az ÚR. 12Azt mondja a Seregek URa: Ezen a puszta helyen, amelyen nincs ember és jószág, és ennek minden városában pásztorok fognak még lakni, akik nyájaikat terelgetik. 13A hegyvidék, a síkság és a Délvidék városaiban, Benjámin földjén, Jeruzsálem környékén és Júda városaiban még juhnyájak fognak átmenni a számadó keze alatt – így szól az ÚR. 14Íme, eljönnek a napok – ezt mondja az ÚR –, és megvalósítom az én jó szavamat, amelyet Izráel házának és Júda házának mondtam. 15Azokban a napokban és abban az időben igaz sarjadékot sarjasztok Dávidnak, aki jogot és igazságot szerez e földön. 16Azokban a napokban megszabadul Júda, és Jeruzsálem is biztonságban lakozik, és így hívják majd őt: Az ÚR a mi igazságunk! 17Mert így szól az ÚR: Nem vész ki Dávid utóda, lesz, aki Izráel házának trónjára üljön. 18És a lévita papok utódai sem vesznek ki előlem, és lesznek, akik égőáldozatot áldoznak, ételáldozatot égetnek, és véresáldozatot készítenek minden napon. 19Majd ezt mondta az ÚR Jeremiásnak: 20Azt mondja az ÚR: Ha fel tudjátok bontani szövetségemet a nappallal és szövetségemet az éjszakával úgy, hogy ne legyen se nappal, se éjszaka a maga idejében, 21akkor bomlik föl az én szolgámmal, Dáviddal való szövetségem is úgy, hogy ne legyen fia, aki uralkodjék trónján; meg szolgáimmal, a lévita papokkal kötött szövetségem is. 22Ahogyan az ég serege meg nem számlálható, és a tenger homokja meg nem mérhető, úgy sokasítom meg az én szolgámnak, Dávidnak az utódait és a lévitákat, akik nekem szolgálnak. 23Ezt mondta az ÚR Jeremiásnak: 24Nem veszed észre, mit mond ez a nép? Azt, hogy elvetette az ÚR azt a két nemzetséget, amelyet kiválasztott. Népemet úgy megvetik, hogy többé nem is nemzet az őelőttük. 25Azt mondja az ÚR: Ha már nem lesz szövetségem a nappallal és az éjszakával, és ha már nem én szabok törvényeket az égnek és a földnek, 26akkor vetem el Jákóbnak és szolgámnak, Dávidnak az utódját úgy, hogy az ő utódai közül senkit nem választok, aki uralkodna Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak utódain; mert visszahozom őket a fogságból, és megkegyelmezek nekik.