Jeremiás próféta könyve 29

1Ezek annak a levélnek a szavai, amelyet Jeremiás próféta küldött Jeruzsálemből a fogságban levő vének maradékának, a papoknak, a prófétáknak és az egész népnek, amelyet fogságba vitt Nebukadneccar Jeruzsálemből Babilónba, 2miután Jekonjá király, a királyné és az udvari szolgák, Júda és Jeruzsálem fejedelmei, a mesteremberek és a kovácsok eljöttek Jeruzsálemből. 3Elászának, Sáfán fiának és Gemarjának, Hilkijjá fiának a keze által küldte el, akiket Cidkijjá, Júda királya küldött Nebukadneccar babilóni királyhoz Babilónba: 4Azt mondja a Seregek URa, Izráel Istene mindazoknak a foglyoknak, akiket Jeruzsálemből Babilónba vitettem: 5Építsetek házakat, és lakjatok bennük, ültessetek kerteket, és egyétek gyümölcseiket! 6Vegyetek magatoknak feleséget, és szülessenek fiaitok és leányaitok! Házasítsátok meg fiaitokat, leányaitokat pedig adjátok férjhez, és szüljenek fiakat és leányokat! Sokasodjatok meg ott, és meg ne fogyatkozzatok! 7És fáradozzatok annak a városnak a jólétén, ahová fogságra küldtelek benneteket, és könyörögjetek érte az ÚRhoz; mert annak jóléte a ti jólétetek is! 8Mert ezt mondja a Seregek URa, Izráel Istene: Ne engedjétek, hogy megtévesszenek benneteket a közöttetek levő próféták és jövendőmondók, és ne figyeljetek az álmaikra, amelyeket álmodnak! 9Mert hamisan prófétálnak nektek az én nevemben. Nem küldtem őket – ezt mondja az ÚR. 10Mert azt mondja az ÚR: Mihelyt eltelik Babilónban a hetven esztendő, meglátogatlak titeket, és beteljesítem ígéretemet, hogy visszahozlak titeket erre a helyre. 11Mert én ismerem az én gondolataimat, amelyeket rólatok gondolok – így szól az ÚR –; békességre és nem háborúságra gondolok, hogy jövőt és reménységet adjak nektek. 12Akkor majd segítségül hívtok engem, eljöttök, és imádkoztok hozzám, és én meghallgatlak titeket. 13Kerestek majd engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem. 14Megtaláltok engem – ezt mondja az ÚR –, és jóra fordítom sorsotokat, összegyűjtelek benneteket minden nép közül és mindazokról a helyekről, ahová kiűztelek titeket – ezt mondja az ÚR –, és visszahozlak erre a helyre, ahonnan fogságra vitettelek titeket. 15Mert ezt mondtátok: Támasztott nekünk az ÚR prófétákat Babilónban is. 16Azt mondja az ÚR a királynak, aki Dávid trónján ül, és az egész népnek, amely e városban lakik, tudniillik testvéreiteknek, akik nem mentek veletek fogságba: 17Azt mondja a Seregek URa: Íme, fegyvert, éhínséget és dögvészt küldök rájuk, és olyanná teszem őket, mint a rothadt fügék, amelyek ehetetlenek. 18Üldözöm őket fegyverrel, éhínséggel és dögvésszel, és elrettentésül adom őket a föld minden országának; átokká, szörnyűséggé, megdöbbenés és gúny tárgyává lesznek mindama nemzetek számára, amelyek közé kivetettem őket. 19Azért, mert nem hallgattak beszédeimre – ezt mondja az ÚR –, amelyeket üzentem nekik szolgáim, a próféták által; idejében üzentem, de nem hallgattátok meg – így szól az ÚR. 20Halljátok meg az ÚR szavát mindnyájan, ti foglyok, akiket Jeruzsálemből Babilónba küldtem! 21Azt mondja a Seregek URa, Izráel Istene Ahábról, Kólájá fiáról és Cidkijjáról, Maaszéjá fiáról, akik hamisan prófétálnak nektek az én nevemben: Íme, én odaadom őket Nebukadneccarnak, Babilón királyának a kezébe, és megöleti őket szemetek láttára. 22És átokszóként emlegetik őket a Júdából való foglyok, akik Babilónban vannak, ezt mondva: Tegyen téged az ÚR olyanná, mint Cidkijját és Ahábot, akiket tűzzel égetett meg a babilóni király! 23Mert gyalázatosságot cselekedtek Izráelben: paráználkodtak felebarátaik feleségeivel, és hazugságot szóltak az én nevemben, amit nem parancsoltam nekik. Én tudom, és tanúja vagyok ennek! – ezt mondja az ÚR. 24A nehelámi Semajának is szólj, és ezt mondd: 25Így szól a Seregek URa, Izráel Istene: Te leveleket küldtél a magad nevében az egész népnek, amely Jeruzsálemben van, és Cefanjá főpapnak, Maaszéjá fiának és az összes papnak ezekkel a szavakkal: 26az ÚR tett téged pappá Jójádá főpap helyébe, hogy felügyelj az ÚR házában minden bolond férfira és prófétálni akaró emberre, hogy kalodába vesd és vasra verd az ilyeneket. 27Akkor miért nem dorgáltad meg az anátóti Jeremiást, aki nektek prófétál? 28Sőt még üzenetet is küldött hozzánk Babilónba, és ezt mondta: Hosszú lesz a fogság! Építsetek házakat, és lakjatok bennük, ültessetek kerteket, és éljetek gyümölcseikkel! 29És elolvasta Cefanjá főpap e levelet Jeremiás próféta füle hallatára. 30És így szólt az ÚR Jeremiáshoz: 31Ezt az üzenetet küldd az összes fogolynak: Azt mondja az ÚR a nehelámi Semajáról: Mivelhogy Semajá prófétált nektek, holott én nem küldtem őt, és hazugsággal biztatott titeket, 32ezért azt mondja az ÚR: Íme, én megbüntetem a nehelámi Semaját és az ő utódát. Nem lesz senkije, aki e nép között lakjon, és nem látja azt a jót, melyet népemmel cselekszem – ezt mondja az ÚR –, mert az ÚR ellen lázítva szólt.