1 Ezek után hallottam, mintha nagy sokaság hatalmas hangon szólna a mennyben: Halleluja, az üdvösség, a dicsőség és a hatalom az Úré, a mi Istenünké,

2 mert igazak és igazságosak az ő ítéletei, mert elítélte azt a nagy paráznát, aki a földet megrontotta paráznaságával, és számon kérte kezéből szolgái vérét.

3 És másodszor is szóltak: Halleluja, felszáll a füstje is örökkön-örökké!

4 És leborult a huszonnégy vén és a négy élőlény, és imádta Istent, aki a trónon ült, és ezt mondták: Ámen! Halleluja!

5 És megszólalt egy hang a trón felől: Dicsérjétek a mi Istenünket mindnyájan, ti szolgái, akik félitek őt, kicsinyek és nagyok!

6 És hallottam valami nagy sokaság szavát, mely olyan volt, mint a nagy vizek zúgása és az erős mennydörgés hangja: Halleluja, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható!

7 Örüljünk, ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője, és felesége felkészült,

8 és megadatott neki, hogy felöltözzék ragyogó, tiszta gyolcsba, mert a gyolcs a szentek igazságos tetteit jelenti.

9 És azt mondta nekem: Írd meg: Boldogok azok, akik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak. És így szólt: Ezek Isten igaz beszédei.

10 És leborultam lába előtt, hogy imádjam őt, de azt mondta nekem: Vigyázz, ne tedd, mert szolgatársad vagyok neked és testvéreidnek, akiknél megvan a Jézus bizonyságtétele: Istent imádd, mert Jézus bizonyságtétele a prófétaság lelke.

11 És láttam a megnyílt eget, és íme, egy fehér ló, és aki azon ült, annak neve Hű és Igaz, aki igazságosan ítél és harcol,

12 és a szeme olyan, mint a tűzláng, és a fején sok korona volt, és a neve volt rá felírva, amelyet senki sem tud, csak ő maga,

13 és vérbe mártott ruhába volt öltöztetve, és így hívták őt: Isten Igéje.

14 Mennyei seregek követték őt fehér lovakon, tiszta fehér gyolcsba öltözve.

15 Szájából éles kard jött ki, hogy azzal verje a pogányokat, vasvesszővel fogja legeltetni őket. A mindenható Isten búsult haragjának borsajtóját fogja taposni.

16 Ruhájára és derekára oda volt írva a neve: királyok Királya és uraknak Ura.

17 És láttam egy angyalt állni a napban, aki hatalmas hangon kiáltott minden madárnak, amely az ég közepén repdesett: Jöjjetek, gyülekezzetek a nagy Isten vacsorájára,

18 hogy egyétek a királyok, vezérek és hatalmasok húsát, a lovaknak és a rajtuk ülőknek és mindenkinek a húsát: szabadokét és szolgákét, kicsinyekét és nagyokét!

19 És láttam, hogy a fenevad és a föld királyai és seregeik gyülekeztek, hogy harcra keljenek a lovon ülő és serege ellen.

20 És foglyul esett a fenevad és vele együtt a hamis próféta, aki a jeleket tette előtte, amellyel megtévesztette azokat, akik a fenevad bélyegét felvették, és akik imádták annak képmását. Mindkettő élve vettetett a kénkővel égő tüzes tóba.

21 A többiek pedig megölettek a lovon ülőnek kardjával, amely a szájából jött ki, és a madarak mind jóllaktak azoknak húsával.