Jelenések könyve 16

1És egy erős hangot hallottam a templomból, amely azt mondta a hét angyalnak: Menjetek el, és öntsétek ki a földre Isten haragjának hét poharát! 2Elment azért az első, és kiöntötte poharát a földre; és gonosz és ártalmas fekély támadt azokon az embereken, akiken a fenevad bélyege volt, és akik képmását imádták. 3A második is kiöntötte poharát a tengerbe, és az olyanná lett, mint a halott vére, és minden élőlény elpusztult a tengerben. 4A harmadik is kiöntötte poharát a folyóvizekbe és a vizek forrásaiba, és azok vérré váltak. 5És hallottam, hogy a vizek angyala ezt mondta: Igazságos vagy, Uram, aki vagy, és aki voltál, te Szent, hogy így ítéltél: 6mivel szentek és próféták vérét ontották, te is vért adtál nekik inni. Megérdemelték. 7És hallottam, hogy az oltár ezt mondta: Igen, Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid. 8A negyedik is kiöntötte poharát a napra, és megadatott annak, hogy az embereket tűzzel tikkassza. 9Az emberek szenvedtek a nagy hőségtől, és Isten nevét káromolták, akinek hatalma volt e csapásokon, de nem tértek meg, hogy neki dicsőséget adjanak. 10Az ötödik is kiöntötte poharát a fenevad trónjára, és országa elsötétült, és nyelvüket rágták kínjukban, 11és káromolták a menny Istenét kínjaik és fekélyeik miatt, és nem tértek meg cselekedeteikből. 12A hatodik is kiöntötte poharát a nagy folyóvízre, az Eufráteszre, és kiszáradt annak vize, hogy út készüljön a napkelet felől jövő királyoknak. 13És láttam a sárkány szájából, a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három, békához hasonló, tisztátalan lelket kijönni, 14mert ördögi lelkek azok, akik jeleket tesznek, és elmennek az egész földkerekség királyaihoz, hogy összegyűjtsék őket a mindenható Isten nagy napjának harcára. 15Íme, eljövök, mint a tolvaj. Boldog, aki vigyáz, és őrzi ruháit, hogy mezítelenül ne járjon, és meg ne lássák szégyenét. 16Összegyűjtötték őket arra a helyre, amelyet héberül Harmagedónnak neveznek. 17A hetedik is kiöntötte poharát a levegőbe, és nagy hang hallatszott a templomból a tróntól, amely ezt mondta: Meglett! 18Ekkor villámlás, égzenés, mennydörgés és nagy földrengés támadt. Olyan nagy volt a földrengés, mint amilyen nem volt, amióta ember van a földön. 19A nagy város három részre szakadt, és a pogányok városai összedőltek, és Isten megemlékezett a nagy Babilonról, hogy inni adjon neki bosszúálló haragja borának poharából. 20És eltűnt minden sziget, és a hegyek sem látszottak többé. 21Az égből talentum nagyságú jégdarabok hullottak az emberekre, és az emberek káromolták Istent a jégeső csapásáért, mert olyan nagy volt annak csapása.