János Apostol I. levele 3

1Lássátok, milyen nagy szeretetet adott nekünk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek, és azok is vagyunk! A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte meg őt. 2Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk őhozzá, és meg fogjuk őt látni, amint van. 3És akiben megvan ez a reménység iránta, az mind megtisztítja magát, ahogyan ő is tiszta. 4Mindaz, aki bűnt követ el, a törvényt is megszegi, mert a bűn törvényszegés. 5Tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy a mi bűneinket elvegye, és őbenne nincsen bűn. 6Aki őbenne marad, egy sem vétkezik; aki vétkezik, nem látta őt, és nem is ismerte meg őt. 7Gyermekeim, senki se tévesszen meg titeket: aki az igazságot cselekszi, az igaz, mint ahogyan ő is igaz; 8aki a bűnt cselekszi, az ördögtől van, mert az ördög kezdettől fogva vétkezik. Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa. 9Senki sem cselekszik bűnt, aki Istentől született, mert benne marad annak magva, és nem vétkezhet, mert Istentől született. 10Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: aki nem cselekszi az igazságot, az nincs Istentől, és az sem, aki nem szereti a testvérét. 11Mert ez az az üzenet, amelyet kezdettől fogva hallottatok, hogy szeressük egymást. 12Nem úgy, mint Kain, aki a gonosztól volt, és meggyilkolta a testvérét. És miért gyilkolta meg? Mivel az ő cselekedetei gonoszok voltak, a testvére cselekedetei pedig igazak. 13Ne csodálkozzatok, testvéreim, ha gyűlöl titeket a világ. 14Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a testvéreinket. Aki nem szeret, a halálban marad. 15Aki gyűlöli a testvérét, az embergyilkos, és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete őbenne. 16Arról ismertük meg a szeretetet, hogy ő az életét adta értünk: ezért mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a testvéreinkért. 17Akinek megvan a megélhetése a világban, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja előtte a szívét, hogyan maradhat meg abban Isten szeretete? 18Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal. 19Erről ismerjük meg, hogy az igazságból valók vagyunk, és ebben nyugszik meg szívünk előtte, 20valahányszor vádol minket a szív, mert Isten nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud. 21Szeretteim, ha szívünk nem vádol minket, bizodalmunk van Istenhez, 22és akármit kérjünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk a parancsolatait, és azokat tesszük, amik kedvesek előtte. 23Ez pedig az ő parancsolata, hogy higgyünk az ő Fiának, Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, amint megparancsolta nekünk. 24És aki az ő parancsolatait megtartja, az őbenne marad és ő is abban. Azt, hogy ő bennünk marad, a Lélektől tudjuk meg, akit nekünk adott.