1 Halljátok meg ezt, ti papok! Figyeljetek, Izráel háza! Hallgass ide, királyi ház! Hiszen rátok vonatkozik az ítélet, mert csapdává lettetek Micpában, és kiterített hálóvá a Tábór-hegyen.

2 Belemerültek a hitehagyottak az öldöklésbe, de én mindnyájuk fenyítésére leszek.

3 Jól ismerem Efraimot, és Izráel nincs elrejtve előlem. Hiszen most is paráználkodsz, Efraim, tisztátalan vagy, Izráel!

4 Cselekedeteik nem engedik megtérni őket Istenükhöz, mert paráznaság lelke van bennük, és nem ismerik az URat.

5 Izráel ellen a saját büszkesége tanúskodik, Izráel és Efraim elbukik bűnei miatt, Júda is elbukik velük együtt.

6 Juhaikkal és ökreikkel mennek keresni az URat, de nem találják, mert eltávozott tőlük.

7 Hűtlenül cselekedtek az ÚR ellen, mert idegen fiakat nemzettek; most majd fölemészti őket az újhold örökségükkel együtt.

8 Fújjátok meg a kürtöt Gibeában, a trombitát Rámában, kiáltsatok Bét-Ávenben: Utánad, Benjámin!

9 Efraim pusztává lesz a fenyítés napján, Izráel törzseinek kijelentem azt, ami biztos.

10 Júda fejedelmei olyanok, mint a határrontók, kiontom rájuk haragomat, mint a vizet.

11 Efraim el van nyomva, az ítélettől összetörve, mert kész volt követni a hiábavalóságot!

12 Én pedig olyan vagyok Efraimban, mint a moly, és Júda házában, mint a rothadás.

13 Látta Efraim a betegségét, Júda is a maga sebét, ezért Efraim Asszíriához folyamodott, és a nagy királyhoz küldözgetett. De ő nem tud meggyógyítani benneteket, és nem veszi le rólatok a sebet.

14 Mert olyan leszek Efraimnak, mint az oroszlán, és Júda házának, mint az oroszlánkölyök. Én, én szaggatom szét; azután elmegyek, fölkapom, és nem lesz, aki megszabadítsa!

15 Elmegyek, visszatérek lakóhelyemre, míg el nem ismerik, hogy vétkeztek, és keresni nem fogják arcomat. Nyomorúságukban keresnek majd engem!