Ezékiel próféta könyve 8

1A hatodik esztendőben, a hatodik hónapban, a hónap ötödik napján, amikor a házamban ültem, és Júda vénei előttem ültek, és reám nehezedett ott az én Uram, az ÚR keze. 2Láttam, hogy íme, egy alak volt ott, tűzhöz hasonló. Derekától lefelé tűzhöz volt hasonló, derekától fölfelé pedig olyan volt, mint a fényesség, mint az izzó érc. 3Kinyúlt egy kézhez hasonló, és megragadott engem a hajamnál fogva. Fölemelt engem a lélek a föld és az ég közé, és bevitt Jeruzsálembe isteni látomásban a Belső-kapu bejáratához, amely északra néz, ahol a bosszúság bálványának a helye volt, amely bosszúságra ingerelt. 4És íme, ott volt Izráel Istenének dicsősége a szerint a látomás szerint, amelyet a völgyben láttam. 5Azt mondta nekem: Embernek fia! Emeld csak föl a szemedet észak felé! Fölemeltem a szememet észak felé, és íme, az oltár kapujától északra állt a bosszúság bálványa a bejáratnál. 6És azt mondta nekem: Embernek fia! Látod-e, mit cselekszenek? Olyan nagy utálatosságokat cselekszik itt Izráel háza, hogy el kell távoznom szent helyemről. De még más nagy utálatosságokat is fogsz látni. 7Azután elvitt az udvar bejáratához, és láttam, hogy íme, egy lyuk van a falban. 8És azt mondta nekem: Embernek fia! Törj csak át a falon! Erre áttörtem a falon, és íme, egy ajtó volt ott. 9Majd azt mondta nekem: Menj be, és nézd meg a gonosz utálatosságokat, amelyeket ott cselekszenek! 10Bementem, és láttam, hogy íme, mindenféle csúszómászónak meg utálatos állatnak a képe és Izráel házának mindenféle bálványa be volt vésve körös-körül a falba. 11Ott állt előttük Izráel házának vénei közül hetven férfi, közöttük Jaazanjáhú, Sáfán fia. Mindegyiknek tömjénező volt a kezében, és a füstölőszer felhőjének illata szállt fölfelé. 12Akkor azt mondta nekem: Láttad-e, embernek fia, mit cselekszenek a sötétben Izráel házának vénei, mindegyik a maga bálványképekkel díszített kamrájában? Mert azt mondják: Nem lát minket az ÚR, elhagyta az ÚR ezt a földet. 13Majd azt mondta nekem: Még más nagy utálatosságokat is fogsz látni, amelyeket cselekszenek. 14Akkor bevitt az ÚR háza kapujának a bejáratához, amely északra van, és íme, asszonyok ültek ott, és a Tammúzt siratták. 15Azt mondta nekem: Láttad-e, embernek fia? Még más, ezeknél nagyobb utálatosságokat is fogsz látni. 16És bevitt engem az ÚR házának belső udvarába, és íme, az ÚR templomának bejáratánál, az előcsarnok és az oltár között mintegy huszonöt férfi volt, akik hátukkal az ÚR templomának és arcukkal kelet felé fordultak, és kelet felé leborulva imádták a napot. 17Azt mondta nekem: Láttad-e, embernek fia? Hát nem volt elég, hogy Júda háza ilyen utálatosságokat cselekedett, amilyeneket itt cselekedtek? Még a földet is betöltik erőszakossággal, és engem megint haragra ingerelnek. Íme, hogy tartják a vesszőt az orrukhoz! 18Én is haragom szerint cselekszem, nem fog szánakozni szemem, és nem kímélem őket. Ha nagy hangosan kiáltanak is hozzám, akkor sem hallgatom meg őket.