Ezékiel próféta könyve 38

1Azután így szólt hozzám az ÚR szava: 2Embernek fia! Vesd tekintetedet Gógra, a Magóg földjén, Rós, Mesek és Tubal fejedelmére, és prófétálj felőle! 3Ezt mondd: Azt mondja az én Uram, az ÚR: Íme, ellened megyek, Góg, aki Rós, Mesek és Tubal fejedelme vagy! 4Visszafordítalak, horgokat vetek álladba, és kivezetlek téged és egész seregedet, a lovakat és lovasokat, akik mindnyájan teljes fegyverzetbe öltöztek, ezt a nagy sokaságot, akik mindnyájan nagy és kis pajzsot és fegyvert viselnek. 5Perzsák, kúsiták és líbiaiak vannak velük, mindnyájan pajzszsal és sisakkal, 6továbbá Gómer, egész seregével, Bét-Tógarma messze északról egész seregével; sok nép van veled. 7Készülj föl, és készítsd elő magadat egész seregeddel együtt, amely köréd gyűlt, és legyél a vezérük! 8Sok idő múlva utasítanak téged: esztendők múltán bemész arra a földre, amely a fegyvertől már megnyugodott, s amelynek lakói a többi nép közül gyűltek egybe Izráel hegyeire, amelyek sokáig pusztán álltak. E nemzet a népek közül került ki, és azóta biztonságban laknak valamennyien. 9De te feljössz, bevonulsz, mint a szélvész egész seregeddel, s veled együtt a sok nép, és olyan leszel, mint a felleg, amely beborítja a földet. 10Így szól az én Uram, az ÚR: Abban az időben majd gondolatok ébrednek szívedben, és gonosz tervet gondolsz ki. 11Ezt gondolod: Fölmegyek a nyitott ország ellen, azokra támadok, akik nyugalomban és biztonságban laknak, akik mindnyájan kőfal nélküli városokban laknak, és sem zárjuk, sem kapujuk nincsen. 12Zsákmányt szerezni és prédát ejteni, kezedet az újra benépesített puszták ellen fordítani, az ellen a nép ellen, amely a népek közül gyűjtetett egybe, és amely jószágot és gazdagságot szerzett, és a föld közepén lakik. 13Sebá, Dedán és Tarsís kereskedői és minden fiatal oroszlánja azt mondja neked: Azért jöttél, hogy zsákmányt szerezz? Azért gyűjtötted össze seregedet, hogy prédát ejts, hogy elvigyél ezüstöt és aranyat, magadhoz végy jószágot, gazdagságot, s hogy nagy zsákmányt szerezz? 14Azért prófétálj, embernek fia, és ezt mondd Gógnak: Így szól az én Uram, az ÚR: Abban az időben, amikor megtudod, hogy népem, Izráel biztonságban él, 15eljössz lakhelyedről, a messzi északról te és sok nép veled együtt, akik mind lovon vágtatnak; nagy sokaság ez, és hatalmas sereg. 16Úgy vonulsz föl népem, Izráel ellen, mint a felleg, hogy beborítsd a földet. Az utolsó időkben lesz az, hogy országomba hozlak téged, hogy megismerjenek engem a népek, amikor szemük láttára megmutatom rajtad, Góg, szentségemet! 17Így szól az én Uram, az ÚR: Te vagy-e hát, akiről a régi időkben szóltam szolgáim, Izráel prófétái által, akik azokban a napokban és esztendőkben arról prófétáltak, hogy téged ellenük hozlak? 18Azon a napon, amelyen Góg fölvonul Izráel földje ellen – ezt mondja az én Uram, az ÚR –, fölindul haragom heve. 19Féltékenységemben, haragom tüzében így szólok: Bizony azon a napon nagy földindulás lesz Izráel földjén. 20Megremegnek előttem a tenger halai és az ég madarai, a mezei vadak, a földön csúszó-mászó mindenféle állat és minden ember a föld színén. Leomlanak a hegyek, lezuhannak a meredek kősziklák, és minden fal a földre dől. 21Fegyverbe hívok ellene hegyeimen mindenkit – ezt mondja az én Uram, az ÚR –, egyik ember fegyvere a másik ellen lesz. 22Megítélem őt dögvésszel és vérontással. Ömlő záporesőt, jégesőt, tüzet és kénkövet bocsátok rá és seregére és a sok népre, amely vele lesz. 23Megmutatom, hogy nagy és szent vagyok, és megjelentetem magamat a népek sokasága előtt, hogy megtudják, hogy én vagyok az ÚR!