Ezékiel próféta könyve 16

1Majd így szólt hozzám az ÚR szava: 2Embernek fia! Add tudtára Jeruzsálemnek utálatos dolgait, 3és ezt mondd: Így szól az én Uram, az ÚR Jeruzsálemhez: Származásod és születésed Kánaán földjéről való. Atyád emóri, anyád pedig hettita. 4Ilyen volt a születésed: azon a napon, amelyen megszülettél, nem vágták el köldökzsinórodat, és nem mostak meg vízzel, hogy tiszta legyél. Sóval sem dörzsöltek meg, és be sem pólyáztak. 5Szem meg nem szánt téged, hogy ezekből valamit is megtett volna veled, és könyörüljön rajtad. Hanem kivetettek a nyílt mezőre, mert utáltak, amely napon megszülettél. 6Ekkor elmentem melletted, láttam, hogy véredben vergődsz, és azt mondtam neked, amikor véredben voltál: Maradj életben! Majd újra azt mondtam neked, bár merő vér voltál: Maradj életben! 7Szépen megnövesztettelek, mint a mezei füvet, fölserdültél, fölnövekedtél, nagyon szép lettél, emlőd kitelt, szőrzeted kinőtt, de mezítelen és ruhátlan voltál. 8Ekkor elmentem melletted, és megláttalak. Íme, a szerelem korában voltál, és kiterjesztettem föléd szárnyamat, és elfedeztem mezítelenségedet. Megesküdtem neked, és szövetségre léptem veled – ezt mondja az én Uram, az ÚR –, és az enyém lettél. 9Megmostalak vízzel, lemostam rólad véredet, és megkentelek olajjal. 10Hímzett ruhába öltöztettelek, bőrsarut adtam rád, majd gyolcsba burkoltalak, és selyemmel takartalak be. 11Ékszerekkel ékesítettelek föl, karpereceket adtam kezeidre és láncot a nyakadra. 12Orrodba orrperecet adtam, a füleidbe függőket, és a fejedre ékes koronát. 13Fölékesítetted magadat arannyal és ezüsttel; fehér gyolcs-, selyem- és hímzett ruha lett az öltözeted. Finomlisztet, mézet és olajat ettél, nagyon megszépültél, és királyságra jutottál. 14Szépségednek híre ment a népek között, mert tökéletes volt az ékességeim által, amelyeket rád aggattam – ezt mondja az én Uram, az ÚR. 15De te elbíztad magadat szépségedben. Hírhedt paráznává lettél, elárasztottál paráznaságoddal minden melletted elmenőt, és az övé lettél! 16Fogtad a ruháidat, különböző színnel borított magaslatokat készítettél magadnak, és paráználkodtál rajtuk. Ilyen még nem volt, és nem is lesz! 17Fogtad a tőlem kapott arany és ezüst ékszereidet, és férfi képmásokat csináltál magadnak belőlük, és azokkal paráználkodtál. 18Fogtad hímzett ruháidat, betakartad vele azokat, és eléjük vetetted az én olajomat és füstölőszeremet. 19Az én eledelemet, amelyet neked adtam – a finomlisztet, olajat és a mézet, amelylyel etettelek –, eléjük raktad jó illatú áldozatul. Így történt – mondja az én Uram, az ÚR. – 20Fogtad fiaidat és leányaidat, akiket nekem szültél, és őket is feláldoztad nekik eledelül. Hát nem volt már elég paráznaságodból, 21hogy még a fiaimat is megölted és nekik adtad áldozatul? 22Utálatosságaidban és paráznaságaidban nem emlékeztél meg ifjúságod napjairól, amikor mezítelen és fedetlen voltál, véredben vergődve. 23Majd sok gonoszságod után – jaj, jaj neked, ezt mondja az én Uram, az ÚR – 24halmot építettél magadnak, és magaslatot készítettél minden téren. 25Megépítetted magaslatodat minden keresztútnál, és utálatossá tetted szépségedet. Szétvetetted lábadat minden melletted elmenőnek, és sokasítottad paráznaságodat. 26Paráználkodtál Egyiptom fiaival, a szomszédaiddal, a nagytestűekkel, és sokasítottad paráznaságodat, hogy engem ingerelj. 27Íme, ezért kinyújtottam kezemet ellened, s kisebbé tettem a részedet. Odaadtalak gyűlölőid indulatának, a filiszteusok leányainak, akik pirulnak fajtalankodásod miatt. 28Asszíria fiaival is paráználkodtál, de nem teltél be velük. Paráználkodtál velük, és mégsem teltél be. 29Sokasítottad paráznaságodat a kalmárok földjén, Káldeában, de még ezzel sem teltél be. 30Milyen gyenge a szíved – ezt mondja az én Uram, az ÚR –, hogy mindezeket megcselekedted, mint egy megzabolázhatatlan parázna. 31Halmot emeltél magadnak minden keresztúton, és magaslatokat készítettél minden téren. De ebben nem olyan voltál, mint a parázna: nem törődtél a bérrel. 32Te házasságtörő asszony, aki férje helyett idegeneket fogad! 33Minden paráznának bért adnak, te viszont magad adtál ajándékot minden szeretődnek. Megfizetted őket, hogy hozzád jöjjenek mindenfelől paráznaságaidért. 34Paráznaságod fordítottja volt, mint más asszonyoké: nem teutánad jártak paráználkodni, hanem te adtál bért nekik, és nem neked adtak bért. Ez volt a különbség. 35Ezért halld meg az ÚR beszédét, te parázna! 36Így szól az én Uram, az ÚR: Mivel föltártad gyalázatodat, és fölfedted mezítelenségedet, amikor paráználkodtál szeretőiddel és minden utálatos bálványoddal, sőt fiaid vérét is nekik adtad, 37ezért íme, összegyűjtöm minden szeretődet, akiknek kedveskedtél: mindazokat, akiket szerettél, azokkal együtt, akiket gyűlöltél. Összegyűjtöm őket körülötted mindenfelől, és fölfedem előttük mezítelenségedet, hadd lássák egészen mezítelenségedet. 38És elítéllek téged a házasságtörő és vért ontó asszonyok ítéletével, és átadlak a féltékenység haragjának és a vérbosszúnak. 39A kezükbe adlak, szétdúlják halmaidat, és lerontják magaslataidat. Lehúzzák rólad ruháidat, elveszik ékszereidet, és ott hagynak mezítelenül és ruhátlanul. 40Gyűlést hívnak össze ellened, megköveznek és összevagdalnak kardjaikkal. 41Házaidat tűzzel égetik meg, és ítéletet tartanak rajtad a többi asszony szeme láttára. Véget vetek paráznaságodnak, és többé nem adsz érte bért. 42Akkor lecsillapul haragom, megszűnik irántad féltékenységem. Megnyugszom, és többé nem haragszom. 43Mivel nem emlékeztél meg ifjúságod napjairól, és ingereltél engem mindezekkel, azért íme, én is fejedhez verem utadat – ezt mondja az én Uram, az ÚR –, és többé nem cselekedhetsz fajtalanságot, sem mindezt az utálatosságot. 44Íme, aki példabeszéddel él, rólad veszi a példát, és így szól: Amilyen az anya, olyan a lánya is. 45Anyád leánya vagy te, aki megutálta férjét és fiait. Olyan vagy, mint nővéreid, akik megutálták férjüket és fiaikat. Anyátok hettita volt, apátok pedig emóri. 46A nénéd, Samária, aki leányaival együtt bal kezed felől lakik. Húgod pedig Sodoma és leányai, akik jobb kezed felől laknak. 47Egy kevés ideig nem az ő útjaikon jártál, és nem az ő utálatosságaik szerint cselekedtél. Azután gonoszabb lettél náluk minden utadban. 48Élek én – ezt mondja az ÚR Isten –, hogy még húgod, Sodoma és leányai sem cselekedtek így, ahogyan te és leányaid cselekedtetek. 49Íme, ez volt húgodnak, Sodomának a bűne: bár fenségben és kenyérbőségben, gondtalan békességben élt ő és leányai, de a szűkölködő és szegény kezét nem fogta meg. 50Fölfuvalkodtak, utálatosságot cselekedtek előttem, én pedig elveszítettem őket, amikor ezt megláttam. 51Samária fele annyit sem vétkezett, mint te, mert több a te utálatosságod, mint az övé. Nőtestvéreid igazabbaknak bizonyultak nálad utálatosságaid miatt, amelyeket cselekedtél. 52Viseld hát te is gyalázatodat, amelyre pedig nénéidet ítélted, mert te náluk is utálatosabb bűnöket követtél el, még ők is igazabbak nálad. Szégyenülj meg hát te is, és viseld gyalázatodat, mivel nőtestvéreid nálad igazabbnak bizonyultak. 53De majd megfordítom sorsukat, So domának és leányainak sorsát, Samá riá nak és leányainak sorsát, és velük együtt a te sorsodat is megfordítom. 54Viseld azért gyalázatodat, és szégyenülj meg mindazok miatt, amiket cselekedtél, hogy ezáltal vigasztalást szerezz nekik. 55Nőtestvéreid, Sodoma és lányai visszakerülnek előbbi helyzetükbe, Samária és leányai is visszakerülnek előbbi helyzetükbe, és te és leányaid is visszakerültök előbbi helyzetetekbe. 56Nem volt-e húgod, Sodoma szóbeszéd tárgya a szádon kevélységed idején, 57mielőtt kitudódott gonoszságod? Ugyanígy gyalázatára vagy most Arám leányainak és minden körülötted lakónak, a filiszteusok leányainak, mindenkinek, aki utál téged körös-körül. 58Fajtalanságod és utálatosságaid következményét magadnak kell viselned – ezt mondja az ÚR. 59Mert azt mondja az én Uram, az ÚR: Ha úgy is cselekedtem veled, ahogyan te cselekedtél, amikor megvetetted az esküt, megszegted a szövetséget, 60mégis megemlékezem szövetségemről, amelyet ifjúságod napjaiban kötöttem veled, és örök szövetséget kötök veled. 61Akkor te is visszaemlékezel útjaidra, és elszégyelled magad. Magadhoz veszed nővéreidet és húgaidat, én pedig neked adom őket, mint leányaidat, de nem a veled kötött szövetségem alapján. 62És megerősítem veled szövetségemet, és megtudod, hogy én vagyok az ÚR. 63Emlékezzél erre, pirulj, és szégyenedben többé ne nyisd ki a szádat, ha megkegyelmezek neked mindenért, amit cselekedtél – ezt mondja az én Uram, az ÚR.