Ésaiás próféta könyve 30

1Jaj a pártütő fiaknak – így szól az ÚR –, akik nélkülem viszik véghez tervüket, és szövetséget kötnek, de nem lelkem által, hogy bűnt bűnre halmozzanak! 2Akik Egyiptomba mennek le, de számat nem kérdezik meg, a fáraó oltalmába menekülnek, és Egyiptom árnyékába rejtőznek. 3De a fáraó oltalma szégyenetekre lesz, és az Egyiptom árnyékában való rejtőzés gyalázatot hoz rátok. 4Mert fejedelmei már Cóanban voltak, és követei Hánészig jutottak. 5Mindnyájan megszégyenülnek az olyan nép miatt, amelyik nem használ nekik. Az ilyen nem segít és nem használ, hanem szégyenükre és gyalázatukra lesz! 6Jövendölés Dél vadállatai ellen: Az ínség és szükség földjén keresztül, ahol nőstény és hím oroszlán, viperák és szárnyas sárkányok élnek, szamárcsikók hátán viszik gazdagságukat, és tevék púpján viszik kincsüket a népnek, amely nem használ nekik. 7Hitvány és üres Egyiptom segítsége, ezért így hívom őt: Ráháb, a tehetetlen. 8Most menj, írd föl ezt előttük egy táblára, jegyezd föl egy könyvbe, hogy megmaradjon az utolsó napra, örök bizonyságul. 9Mert pártütő nép ez, hazug fiak; fiak, akik nem akarnak hallgatni az ÚR törvényére. 10Akik ezt mondják a látóknak: „Ne lássatok”, és a prófétáknak: „Ne prófétáljatok nekünk igazat, beszéljetek kedvünk szerint valókat, prófétáljatok csalárdságokat! 11Hagyjátok el ezt az utat, térjetek le már erről az ösvényről, ne zavarjatok bennünket Izráel Szentjével!” 12Ezért így szól Izráel Szentje: Mivel megvetettétek ezt a beszédet, a sanyargatásban és hamisságban bíztok, és ezekre támaszkodtok: 13azért ez a bűn olyan lesz nektek, mint hasadék a magas kőfalon, amely már omlani készül, és egyszer csak hirtelen összedől. 14Összetörik, mint a fazekasok edénye, amelyet kíméletlenül összetörnek, és nem lehet töredékei között még olyan cserepet sem találni, amellyel parazsat lehetne vinni a tűzhelyről vagy vizet meríteni a tócsából. 15Mert így szól az én Istenem, az ÚR, Izráel Szentje: a megtérés és megnyugvás megmentene benneteket, a csöndesség és bizalom erősségetek lehetne. De ti nem akarjátok, 16hanem azt mondjátok: „Nem, hanem lóháton menekülünk” – ezért majd menekülnötök kell. „Gyors paripán elvágtatunk” – ezért gyorsak lesznek üldözőitek. 17Ezer fut el egy ember riasztására, öt ember fenyegetésére pedig úgy elfuttok mind, hogy csak egy szál pózna marad a hegytetőn, mint egy zászlórúd a halmon. 18De azért vár még az ÚR, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges ő, hogy megkegyelmezzen nektek. Mert bár ítélő Isten az ÚR, de boldogok mindazok, akik őt várják. 19Mert te nép, mely a Sionon, Jeruzsálemben laksz, nem fogsz sírni többé, bizonyosan könyörül ő rajtad; mihelyt meghallja kiáltásod hangját, felel neked. 20Bár az ínség kenyerét és a nyomorúság vizét adja nektek az Úr, nem kell többé elrejtőzködni tanítóidnak, hanem szemed tanítóidra nézhet! 21És füled meghallja a mögötted kiáltó szót, amikor jobbra vagy balra letérnétek: Ez az út, ezen járjatok! 22Akkor megutáljátok majd ezüstözött bálványaitokat és aranyból öntött képeiteket, kiszórod őket, mint valami undokságot. Ki innen! – mondod nekik. 23Ő pedig esőt ad a magra, amellyel beveted a földet, és a kenyér, a föld termése bőséges és tápláló lesz, és nyájad széles mezőn legel azon a napon. 24Az ökrök és a szamarak, amelyek a földet szántják, sózott abrakkal élnek, amelyet lapáttal és villával szórnak eléjük. 25Minden magas hegyen és kiemelkedő halmon vízzel teli patakok lesznek a nagy öldöklés napján, amikor leomlanak a tornyok. 26A hold fénye olyan lesz, mint a nap fénye, és a nap fénye hétszer erősebb lesz, olyan, mint hét nap fénye azon a napon, amikor bekötözi az ÚR népe sebeit, és a sérültek sebhelyét meggyógyítja. 27Íme, az ÚR neve jön messziről, haragja lángol, sűrűn gomolyog. Ajka haraggal telve, nyelve olyan, mint az emésztő tűz. 28Lehelete, mint a megáradt patak, amely nyakig ér, megrostálja a népeket a pusztulás rostájában, és a tévelygés zabláját veti a népek szájába. 29És fölzendül éneketek, úgy, mint a szent ünnep éjszakáján; és örvendezik szívetek, mint azé, aki sípszóra vonul az ÚR hegyére, Izráel kőszálához. 30Megzendül az ÚR dicsőséges szava, megmutatja izzó haragjában és emésztő tűz lángjában lesújtó karját, felhőszakadással, zivatarral és jégesővel. 31Mert megretten Asszíria az ÚR hangjától, vesszejével veri azt. 32A büntető vessző minden sújtását, amelyet az ÚR mér rá, dobokkal és citerákkal fogjátok kísérni, míg ő kezét hadakozásra emelve harcol ellene. 33Mert rég készen van a szörnyű tűzhely, készen áll az már a királynak is, kimélyítve és kiszélesítve, és a máglyához tűz és fa is van bőven. Az ÚR lehelete gyújtja meg azt, mint egy kénköves patakot.