Dániel próféta könyve 8

1Bélsaccar király uralkodásának harmadik esztendejében látomás jelent meg nekem, Dánielnek, azt követően, amely először jelent meg nekem. 2Azt láttam a látomásban, hogy Súsán várában vagyok, Élám tartományban, és láttam látomásban, hogy íme, az Úlaj folyam mellett vagyok. 3Fölemeltem a szememet, és láttam, hogy íme, egy kos áll a folyam előtt, amelynek két szarva volt. A két szarv magas volt, de az egyik magasabb, mint a másik, és a magasabb később nőtt ki. 4Láttam, hogy az a kos szarvaival nyugat, észak és dél felé öklelt, és semmiféle állat nem állhatott meg előtte, és senki sem volt, aki megszabadíthatott volna a kezéből. Tetszése szerint cselekedett, és naggyá lett. 5Amíg ezen tűnődtem, íme, egy kecskebak jött napnyugat felől az egész föld fölött, és nem is érintette a földet. Ennek a baknak tekintélyes szarva volt a szemei között. 6A kétszarvú koshoz ment, amelyet a folyam előtt láttam állni, és nekirontott teljes erejéből. 7Láttam, amint a koshoz ér, és nekidühödve ledöntötte őt, és letörte a két szarvát. A kosnak pedig nem volt ereje, hogy megálljon vele szemben. A földre döntötte, megtaposta, és nem volt senki, aki a kost megszabadíthatta volna annak kezéből. 8A kecskebak pedig igen naggyá lett. De amikor hatalmassá lett, letört a nagy szarv, és a helyébe négy tekintélyes szarv nőtt az ég négy szele felé. 9Közülük az egyikből egy kis szarv nőtt ki, és nagyon megnőtt dél felé, kelet felé és a kívánatos ország felé. 10Fölnőtt egészen az ég seregéig, és a földre vetett némelyeket abból a seregből és a csillagokból, és megtaposta őket. 11És a sereg fejedelméig növekedett, és elvette tőle a mindennapi áldozatot, és földúlta a szent helyet. 12A sereg és a mindennapi áldozat bűnös módon a kezébe került, és a földre tiporta az igazságot, és amit tett, sikerült neki. 13Akkor hallottam, hogy egy szent megszólal. És azt mondta az egyik szent annak, aki beszélt: Meddig tart ez a látomás, amelyet a mindennapi áldozatról és a pusztító gonoszságról láttál, s a szent helyet és a sereget meddig tapossák? 14És ő azt mondta nekem: Kétezer-háromszáz estéig és reggelig, azután visszakapja a szent hely az igazságát. 15Amikor én, Dániel, láttam ezt a látomást, és kerestem az értelmét, íme, elém állt egy férfihoz hasonló alak. 16És emberi hangot hallottam az Úlaj felől, amely így kiáltott: Gábriel, magyarázd meg neki a látomást! 17Ő odajött, ahol álltam, én pedig megrettentem, ahogy jött, és arcra borultam. Azt mondta nekem: Értsd meg, embernek fia, hogy az utolsó időről szól ez a látomás! 18Amikor beszélt velem, ájultan arcra estem a földre, de ő megérintett engem és talpra állított. 19Azt mondta: Íme, megmondom neked, mi lesz a harag végén, mert az a kijelölt végső időre szól. 20Az a kétszarvú kos, amelyet láttál, Média és Perzsia királya. 21A szőrös kecskebak Görögország királya, a nagy szarv pedig, amely szemei között van, az az első király. 22Hogy az letört, és négy állt a helyére, ez azt jelenti, hogy népéből négy királyság keletkezik, de nem lesznek olyan erősek. 23Uralkodásuk után, amikor tetőzik a gonoszság, egy ádáz tekintetű, ravaszságokhoz értő király támad. 24Nagy ereje lesz, noha nem a saját erejéből. Rendkívül pusztító lesz, és sikeres cselekedeteiben. Elpusztítja az erőseket és a szentek népét. 25Ravaszságával sikeres lesz kezének álnok tevékenysége; szívében fölfuvalkodik, és könnyen elveszít sokakat. De amikor a fejedelmek fejedelme ellen is fölkel, kéz nélkül törik össze. 26Az estéről és reggelről szóló látomás, amely elhangzott, igaz. Te azért pecsételd le ezt a látomást, mert távoli napokra vonatkozik. 27Akkor én, Dániel, elájultam, és napokig beteg voltam. De azután fölkeltem, és tovább intéztem a király ügyeit. Álmélkodtam ezen a látomáson, és nem tudtam megérteni.