Dániel próféta könyve 7

1Bélsaccarnak, Babilón királyának első esztendejében álmot látott ágyában Dániel, elméjének látomásait. Az álmot följegyezte, és a lényegét elmondta. 2Ezt mondta Dániel: Láttam látomásomban éjszaka, hogy íme, az ég négy szele rátör a nagy tengerre. 3Négy nagy állat jött föl a tengerből, mindegyik különbözött a másiktól. 4Az első olyan volt, mint az oroszlán, és sasszárnyai voltak. Láttam, hogy szárnyait kitépték, fölemelték a földről, két lábra állították, mint egy embert, és emberi értelmet adtak neki. 5Azután íme, egy másik állat jelent meg, a második egy medvéhez hasonlított. Félig fölemelkedett, és három oldalborda volt a szájában, a fogai között. Így szóltak neki: Kelj föl, és egyél sok húst! 6Ezután láttam, hogy íme, egy másik állat jött, olyan, mint a párduc, és négy madárszárny volt a hátán. Négy feje volt az állatnak, és hatalmat adtak neki. 7Ezek után éjszakai látomásban, íme, egy negyedik állatot láttam: rettenetes, iszonyú és rendkívül erős volt, nagy vasfogai voltak, falt és zúzott, és a maradékot összetaposta a lábával. Különbözött mindazoktól az állatoktól, amelyek előtte voltak, és tíz szarva volt. 8Mialatt a szarvakat szemléltem, íme, egy másik kicsiny szarv növekedett ki közöttük, és hármat az előbbi szarvak közül kiszakítottak előtte, és íme, emberi szemekhez hasonló szemek voltak ezen a szarvon, és nagyokat szóló száj. 9Ahogy néztem, trónokat helyeztek el, és az öregkorú leült. Ruhája hófehér volt, és a fején a haja olyan volt, mint a tiszta gyapjú. Trónja tüzes láng volt, s annak kerekei olyanok voltak, mint az égő tűz. 10Tűzfolyam folyt és jött ki a színe elől. Ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer tízezren álltak előtte. Összeült a törvénykezés, és könyveket nyitottak ki. 11Akkor figyelni kezdtem a nagyhangú beszédek miatt, amelyeket a szarv szólt. Láttam, ahogy megölték azt az állatot, teste elpusztult, és a tűzbe vetették, hogy elégjen. 12A többi állattól is elvették a hatalmat, de egy ideig még életben hagyták őket. 13Láttam az éjszakai látomásban, hogy íme, az ég felhőin jött valaki, olyan, mint egy emberfia. Az öregkorúhoz ment, és eléje vitték őt. 14És hatalom, dicsőség és uralom adatott neki, hogy minden nép, nemzet és nyelv őt tisztelje. Hatalma örökkévaló hatalom, amely nem szűnik meg, és királysága sem pusztul el. 15Én, Dániel megrendültem lelkemben ezek miatt, és elmém látomásai megháborítottak engem. 16Odamentem az ott állók közül egyhez, és fölvilágosítást kértem tőle mindezek felől. Ő válaszolt nekem, és a dolog értelmét tudomásomra hozta: 17Ez a négy nagy állat négy királyt jelent, akik hatalomra jutnak e földön. 18De a Magasságos szentjei veszik majd át az országot, és örökre az övék lesz a királyság örökkön-örökké. 19Akkor felvilágosítást kértem a negyedik állat felől, amely különbözött az összes többitől, és rendkívül rettenetes volt. Vasfogai és rézkarmai voltak, falt és zúzott, és a maradékot összetaposta a lábával. 20És a tíz szarv felől is, amely a fején volt, majd egy újabb is kinőtt, három pedig kiesett előtte. Ennek a szarvnak szemei voltak, és nagyokat szóló szája, termete is nagyobb volt a társaiénál. 21Láttam, hogy ez a szarv harcolt a szentek ellen, és legyőzte őket, 22míg el nem jött az öregkorú, hogy igazságot szolgáltasson a Magasságos szentjeinek, és el nem jött az idő, hogy a szentek elnyerjék az országot. 23Így szólt: A negyedik állat egy negyedik ország lesz e földön, amely különb lesz minden országnál, bekebelezi az egész földet, eltapossa és összezúzza azt. 24A tíz szarv pedig azt jelenti: Ebből az országból tíz király támad, majd egy újabb támad utánuk. Az különb lesz az előbbieknél, és három királyt fog megalázni. 25Sokat beszél majd a Felséges ellen, és a Magasságos szentjeit pusztítja. Úgy véli, hogy meg tudja változtatni az időket és a törvényt. Az ő kezébe adatnak ideig, időkig és egy fél időre. 26De azután összeül a törvénykezés, és elveszik a hatalmát, hogy megsemmisüljön, és végleg elvesszen. 27Az ég alatt lévő minden ország uralma, hatalma és nagysága pedig a Magasságos szentjei népének adatik. Királysága örökkévaló királyság lesz, és őt tiszteli, és neki engedelmeskedik minden hatalmasság. 28Itt végződik a beszéd. Engem, Dánielt pedig gondolataim igen megháborítottak, és arcom is elsápadt. De ezt a beszédet megőriztem szívemben.