Apostolok Cselekedetei 23

1Pál a nagytanácsra szegezte szemét, és azt mondta: Atyámfiai, férfiak, én teljesen jó lelkiismerettel szolgáltam Istennek mind e mai napig. 2Anániás főpap pedig megparancsolta azoknak, akik mellette álltak, hogy üssék szájon. 3Akkor Pál azt mondta neki: Megver az Isten téged, te meszelt fal! Itt ülsz, hogy a törvény szerint hozz ítéletet felettem, és törvényellenesen azt parancsolod, hogy megüssenek? 4Az ott állók pedig így szóltak: Az Isten főpapját szidalmazod? 5Pál pedig azt mondta: Nem tudtam, atyámfiai, hogy főpap. Mert meg van írva: A te néped fejedelmét ne átkozd! 6Mivel pedig Pál tudta, hogy egyik részük a szadduceusok, a másik pedig a farizeusok közül való, felkiáltott a nagytanács előtt: Atyámfiai, férfiak, én farizeus vagyok, farizeus fia, és a halottak reménysége és feltámadása miatt vádolnak. 7Amikor ezt mondta, vita támadt a farizeusok és a szadduceusok között, és a sokaság megoszlott. 8Mert a szadduceusok azt mondják, hogy nincs feltámadás, sem angyal, sem lélek, a farizeusok pedig mindegyiket vallják. 9Nagy kiáltozás támadt, és a farizeusok pártjának írástudói közül néhányan felállva hevesen vitatkoztak, azt hangoztatva: Semmi rosszat sem találunk ebben az emberben. Hátha lélek vagy angyal szólt hozzá? 10Mikor pedig egyre nagyobb lett a felfordulás, az ezredes attól tartott, hogy Pált szétszaggatják, ezért parancsot adott, hogy a katonaság menjen le, ragadja ki őt közülük, és vigye el a várba. 11A következő éjszakán pedig odaállt mellé az Úr, és azt mondta: Bízzál, Pál! Mert ahogy bizonyságot tettél az én ügyem mellett Jeruzsálemben, úgy kell neked Rómában is bizonyságot tenned. 12Ahogy megvirradt, a zsidók összecsődültek, és átok alatt kötelezték magukat, hogy nem esznek és nem isznak addig, amíg meg nem ölik Pált. 13Több mint negyvenen voltak, akik így összeesküdtek. 14Ezek elmentek a főpapokhoz és a vénekhez, és azt mondták: Átok alatt megesküdtünk, hogy semmit nem ízlelünk addig, amíg meg nem öljük Pált. 15Most azért a nagytanáccsal együtt javasoljátok azt az ezredesnek, hogy hozza le hozzátok, mintha az ügyét alaposabban ki akarnátok vizsgálni. Mi pedig készek vagyunk őt megölni, mielőtt ideérne. 16Pál nőtestvérének a fia azonban meghallotta e cselszövést, és a várba bejutva tudtára adta Pálnak. 17Pál pedig az egyik századost magához hívta, és azt mondta: Ezt az ifjat vezesd az ezredeshez, mert valamit jelenteni akar neki. 18Az tehát maga mellé vette őt, elvitte az ezredeshez, és azt mondta: A fogoly Pál magához hívatott engem, és arra kért, hogy ezt az ifjút vezessem hozzád, mert mondani akar neked valamit. 19Az ezredes pedig kézen fogta, és félrevonulva megkérdezte tőle: Mit akarsz nekem jelenteni? 20Ő pedig azt mondta: A zsidók elhatározták, hogy megkérnek téged, hogy Pált holnap vidd le a nagytanács elé, mintha valamit alaposabban meg akarnának tudakozni felőle. 21Te azért ne engedj nekik, mert közülük negyvennél több férfi leselkedik utána, akik átok alatt kötelezték magukat, hogy addig se nem esznek, se nem isznak, amíg meg nem ölik. És már készen vannak, csak az üzenetedre várnak. 22Ekkor az ezredes elbocsátotta az ifjút, és meghagyta neki: Senkinek se szólj arról, hogy ezeket jelentetted nekem. 23És a századosok közül kettőt magához hívatott, és azt mondta: Készítsetek föl kétszáz katonát, hetven lovast és kétszáz dárdást az éjszaka harmadik órájára, hogy induljanak Cézáreába, 24és hátas állatokat is adjanak melléjük, hogy Pált felültetve biztonságban vigyék Félix helytartóhoz. 25Levelet is írt, amelynek ez volt a szövege: 26Klaudiusz Liziász a nagyra becsült helytartónak, Félixnek üdvözletét küldi! 27Ezt a férfit a zsidók elfogták és meg akarták ölni, de odamenve csapataimmal kiszabadítottam, mivel tudomásomra jutott, hogy római. 28Mivel meg akartam tudni az okát, hogy mivel vádolják, levittem őt a nagytanácsuk elé. 29Úgy találtam, hogy törvényük vitás kérdései felől vádolják, de ellene semmi halált vagy fogságot érdemlő vád nincs. 30Mivel pedig jelentették nekem, hogy merénylet készül e férfi ellen, azonnal hozzád küldtem, és vádlóinak is meghagytam, hogy ami panaszuk van ellene, azt előtted mondják el. 31A katonák tehát a kapott parancsnak megfelelően felvették Pált, és még éjszaka elvitték Antipatriszba. 32Másnap a lovasok kíséretében továbbküldték, ők pedig visszatértek a várba. 33Azok pedig Cézáreába jutva átadták a levelet a helytartónak, és Pált is elébe vezették. 34Amikor a helytartó elolvasta a levelet, megkérdezte, hogy melyik tartományból való, és miután megtudta, hogy Ciliciából, 35azt mondta: Majd kihallgatlak, amikor a vádlóid is eljönnek. És megparancsolta, hogy Heródes palotájában őrizzék.