Apostolok Cselekedetei 12

1Abban az időben pedig Heródes király kegyetlenkedni kezdett a gyülekezet egyes tagjaival. 2Jakabot, János testvérét fegyverrel kivégeztette. 3Látva, hogy ez tetszik a zsidóknak, azon volt, hogy elfogatja Pétert is. Akkor éppen a kovásztalan kenyerek napjai voltak. 4El is fogatta, börtönbe vetette, és négy, egyenként négytagú katonai őrségnek adta át, hogy őrizzék, mert a páska ünnepe után akarta a nép elé vezettetni. 5Pétert tehát börtönben őrizték, a gyülekezet pedig buzgón imádkozott érte Istenhez. 6Arra a napra virradó éjszakán, amikor Heródes elő akarta vezettetni, Péter két katona között aludt, megkötözve két lánccal, az őrök pedig az ajtó előtt őrizték a börtönt. 7És íme, az Úr angyala megjelent, és világosság támadt a cellában. Meglökve Péter oldalát, felébresztette, és azt mondta neki: Gyorsan kelj fel! És leestek a láncok a kezéről. 8Akkor azt mondta neki az angyal: Övezd fel magadat, és kösd fel sarudat. És úgy cselekedett. Majd azt mondta neki: Vedd fel a felsőruhádat, és kövess engem! 9Ő pedig kimenve követte, de nem tudta, hogy valóság az, ami az angyal által történik, hanem azt gondolta, hogy látomást lát. 10Átmentek az első őrségen, majd a másodikon, eljutottak a vaskapuhoz, amely a városba visz, az magától megnyílt előttük, és kimentek, majd végighaladtak egy utcán. Ekkor az angyal hirtelen eltávozott tőle. 11Péter magához tért, és azt mondta: Most tudom igazán, hogy az Úr elküldte az ő angyalát, és megszabadított Heródes kezéből és mindattól, amire a zsidó nép annyira várt. 12Miután ezt megértette, elment János (akit Márknak is neveznek) anyjának, Máriának a házához, ahol sokan összegyűltek és imádkoztak. 13Amikor Péter zörgetett a bejárati kapunál, egy Rodé nevű szolgálóleány ment oda, hogy hallgatózzék. 14Ahogy megismerte Péter hangját, örömében nem nyitotta ki a kaput, hanem befutott, és hírül adta, hogy Péter áll a kapu előtt. 15Azok pedig azt mondták neki, hogy elment az esze. Ő azonban csak erősítgette, hogy úgy van. Azok pedig azt mondták, hogy az ő angyala az. 16Péter pedig tovább zörgetett. Amikor végül kaput nyitottak, és meglátták, elálmélkodtak. 17Miután pedig kezével hallgatást intett, elbeszélte nekik, hogyan hozta ki őt az Úr a börtönből, majd azt mondta: Adjátok tudtára ezeket Jakabnak és a testvéreknek. Azután kiment, és más helyre távozott. 18Amikor megvirradt, nem csekély riadalom támadt a katonák között, hogy mi történt Péterrel. 19Heródes pedig kerestette, és mivel nem találta, kivallatta az őröket, majd megparancsolta, hogy végezzék ki őket. Aztán lement Júdeából Cézáreába, és ott időzött. 20Heródes ellenséges indulattal volt a tírusziak és szidóniak iránt, de azok egy akarattal eljöttek hozzá, és miután Blásztuszt, a király kamarását megnyerték, békét kértek, mivel tartományukat a királyéból élelmezték. 21Egy kitűzött napon pedig Heródes királyi ruhájába felöltözve és trónján ülve beszédet intézett hozzájuk. 22A nép pedig felkiáltott: Isten szava ez, nem pedig emberé. 23És azonnal megverte őt az Úr angyala azért, mert nem Istennek adott dicsőséget. Megemésztették a férgek, és úgy halt meg. 24Az Isten igéje pedig növekedett és terjedt. 25Barnabás és Saul pedig, miután befejezték szolgálatukat, visszatértek Jeruzsálemből, és magukkal vitték Jánost is, akinek a mellékneve Márk volt.