Apostolok Cselekedetei 1

1Első könyvemben mindazokat a dolgokat leírtam, Teofilusz, amelyeket Jézus kezdett cselekedni és tanítani 2addig a napig, amelyen felvitetett, miután parancsolatokat adott a Szentlélek által a választott apostoloknak, 3akiknek szenvedése után sok jel által meg is mutatta, hogy ő él: negyven napon át megjelent nekik, és az Isten országára tartozó dolgokról beszélt velük. 4Amikor együtt volt velük, meghagyta nekik, hogy ne menjenek el Jeruzsálemből, hanem várják meg az Atya ígéretét, amelyről azt mondta: Hallottátok tőlem, 5hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban nemsokára Szentlélekkel fogtok megkereszteltetni. 6Amikor így együtt voltak, megkérdezték tőle: Uram, nemde ebben az időben állítod helyre a királyságot Izráelnek? 7Mire ő azt válaszolta: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett. 8De erőt kaptok, amikor a Szentlélek eljön rátok, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában és a föld legvégső határáig. 9Amikor ezeket mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt szemük elől. 10Amint távozásakor merően az eget nézték, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában, 11akik így szóltak hozzájuk: Galileai férfiak, miért álltok itt az eget nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, ugyanígy fog visszajönni, ahogyan felmenni láttátok őt a mennybe. 12Akkor az Olajfák hegyéről – amely egy szombatnapi járóföldre van Jeruzsálemtől – visszatértek Jeruzsálembe. 13Amikor megérkeztek, felmentek a felső szobába, ahol megszálltak: Péter és Jakab, János és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, Alfeus fia és Simon, a zélóta és Júdás, Jakab fia. 14Ezek mindnyájan egy szívvellélekkel, kitartóan imádkoztak az asszonyokkal és Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt. 15És azokban a napokban a testvérek körében (mintegy százhúsz főnyi sokaság volt ott együtt) Péter felállt, és azt mondta: 16Atyámfiai, férfiak, be kellett teljesednie az Írásnak, amelyet megjövendölt a Szentlélek Dávid szája által Júdás felől, aki vezetője lett azoknak, akik elfogták Jézust. 17Közénk tartozott, és részese volt ennek a szolgálatnak. 18Ő ugyan mezőt szerzett hamisságának béréből, de fejjel lezuhanva középen széthasadt, és minden belső része kifordult. 19Ez tudomására jutott minden Jeruzsálemben lakónak, ezért nevezték el azt a mezőt a maguk nyelvén Akeldamának, azaz Vérmezőnek. 20Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Legyen lakóhelye pusztává, és ne lakjék abban senki, tisztségét pedig más vegye át. 21Szükséges tehát, hogy egyvalaki azok közül a férfiak közül, akik velünk együtt jártak mindenkor, amíg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt 22János keresztségétől kezdve addig a napig, amelyen felvitetett tőlünk, feltámadásának tanúja legyen velünk együtt. 23Ekkor kijelöltek kettőt: Józsefet, akit Barsabbásnak hívtak, és mellékneve Jusztusz volt, és Mátyást. 24Majd imádságban ezt mondták: Te, Uram, aki mindenkinek ismered a szívét, mutasd meg, hogy e kettő közül kit választottál, 25hogy átvegye e szolgálatnak és apostolságnak a helyét, amelyet Júdás elhagyott, hogy az őt megillető helyre jusson. 26Akkor sorsot vetettek, és a sors Mátyásra esett, akit a tizenegy apostol közé soroltak.