Ámós próféta könyve 5

1Halljátok meg ezt a beszédet, amelyet siratódalként mondok rólatok, Izráel háza! 2Elesett, nem kel föl többé Izráel leánya. Végigterült földjén, és nincs, aki fölemelje. 3Bizony – így szól az én Istenem, az ÚR –, az a város, amely ezerrel vonult ki, százzal marad csak meg, amelyik pedig százzal vonult ki, tízzel marad csak meg Izráel házának. 4Bizony – így szól az ÚR Izráel házához –, engem keressetek, és éltek! 5Ne keressétek föl Bételt, Gilgálba se menjetek, Beérsebába se járjatok át. Mert Gilgál fogságba megy, Bétel pedig semmivé lesz. 6Az URat keressétek, és éltek, különben rátör József házára, mint a tűz, és megemészti Bétel miatt, és nem lesz, aki eloltsa. 7Mert ürömmé változtatjátok az ítéletet, és földre tiporjátok az igazságot. 8Ő alkotta a Fiastyúkot és a Kaszáscsillagot, ő változtatja reggellé a homályt, és a nappalt éjszakává sötétíti. Ő hívja elő a tenger vizét, és kiönti azt a föld színére. Az ÚR az ő neve. 9Pusztulással sújtja a hatalmasokat, és pusztulás száll az erődökre. 10Gyűlölik azt, aki feddni mer a kapuban, és utálják azt, aki feddhetetlenül beszél. 11Mivel eltiporjátok a szegényt, és gabonaadót szedtek tőle, ezért bár faragott kőből építetek házakat, nem laktok majd bennük; és bár gyönyörűséges szőlőket ültettek, de nem isztok annak a borából. 12Mert tudom, hogy sok a bűnötök, és nagyok a vétkeitek! Az igazak nyomorgatói és váltságdíjszedők vagytok, és elnyomjátok a szegényt a kapuban! 13Ezért hallgat az eszes abban az időben, mert gonosz idő az. 14A jót keressétek, ne pedig a rosszat, hogy éljetek! Akkor veletek lesz az ÚR, a Seregek Istene, amint mondjátok is. 15Gyűlöljétek a gonoszt, és szeressétek a jót, állítsátok helyre az igazságot a kapuban: talán megkegyelmez József maradékának az ÚR, a Seregek Istene! 16Ezért azt mondja az ÚR, a Seregek Istene, az én Uram: Minden téren siralom lesz, és minden utcán azt mondják: Jaj, jaj! A szántóvetőt is gyászolni hívják és a siratókat siratásra. 17Minden szőlőben siralom lesz, mert átvonulok közöttetek – ezt mondja az ÚR. 18Jaj azoknak, akik az ÚR napját kívánják! Mire való nektek az ÚR napja? Sötétség az, nem pedig világosság. 19Olyan lesz, mint amikor valaki oroszlán elől szalad, és medve bukkan rá; vagy bemegy a házba, kezét a falhoz támasztja, és kígyó marja meg. 20Hát nemde sötétség lesz az ÚR napja, nem pedig világosság? Homály lesz az, hajnalfény nélkül. 21Gyűlölöm, megvetem ünnepeiteket, nem gyönyörködöm összejöveteleitekben. 22Még ha égőáldozatokkal áldoztok is nekem, sőt ételáldozataitokkal, nem kedvelem őket; rá sem tekintek a kövérjéből való békeáldozataitokra. 23Távoztasd el tőlem énekeid zaját, nem akarom hallani hárfáid pengését. 24Hanem áradjon a törvény, mint a víz, és az igazság, mint a bővizű patak! 25Vajon járultatok-e hozzám véresáldozatokkal és ételáldozatokkal a pusztában negyven éven át, ó, Izráel háza? 26Majd vinni fogjátok királyotokat, Szikkútot, és Kijjúnt, csillagistenetek bálványképét, amelyet ti készítettetek magatoknak, 27mert Damaszkuszon túlra száműzlek titeket – ezt mondja az ÚR, akinek Seregek Istene a neve.