Zsoltárok könyve 90

1Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre! 2Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten. 3Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai! 4Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel. 5Elragadod őket; olyanokká lesznek, mint az álom; mint a fű, a mely reggel sarjad; 6Reggel virágzik és sarjad, és estvére elhervad és megszárad. 7Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk! 8Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orczádnak világa elé. 9Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet. 10A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk. 11Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat? 12Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. 13Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon. 14Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben. 15Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk. 16Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain. 17És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!