1 Az Ezrahita Ethán tanítása.

2 Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal!

3 Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, mondván:

4 Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:

5 Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.

6 És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében.

7 Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?

8 Igen rettenetes Isten ő a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.

9 Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged.

10 Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.

11 Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet.

12 Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.

13 Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.

14 A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos.

15 Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt.

16 Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!

17 A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.

18 Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.

19 Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.

20 Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat;

21 Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt,

22 A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt.

23 Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt;

24 Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit.

25 És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva.

26 És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre.

27 Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája!

28 Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld királyainál.

29 Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele.

30 És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait.

31 Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;

32 Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:

33 Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat;

34 De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom.

35 Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.

36 Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?

37 Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap.

38 Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela.

39 De te mégis elvetetted és megútáltad őt, és megharagudtál a te felkentedre.

40 Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az ő koronáját.

41 Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit.

42 Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt.

43 Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.

44 Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban.

45 Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted.

46 Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.

47 Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, és ég a te haragod, mint a tűz?

48 Emlékezzél meg rólam: mily rövid az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!

49 Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? Szela.

50 Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra!

51 Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek gyalázatját hordozom keblemben,

52 A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.

53 Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.