Zsoltárok könyve 84

1Az éneklőmesternek, a gittitre; Kóráh fiainak zsoltára. 2Mily szerelmetesek a te hajlékaid, Seregeknek Ura! 3Kivánkozik, sőt emésztődik lelkem az Úrnak tornáczai után; szívem és testem ujjongnak az élő Isten felé. 4A veréb is talál házat, és a fecske is fészket magának, a hová fiait helyezhesse, - a te oltáraidnál, oh Seregeknek Ura, én Királyom és én Istenem! 5Boldogok, a kik lakoznak a te házadban, dicsérhetnek téged szüntelen! Szela. 6Boldog ember az, a kinek te vagy erőssége, s a te ösvényeid vannak szívében. 7Átmenvén a Siralom völgyén, forrássá teszik azt; bizony áldással borítja el korai eső. 8Erőről erőre jutnak, míg megjelennek Isten előtt a Sionon. 9Uram, Seregeknek Istene! hallgasd meg az én könyörgésemet; hallgasd meg Jákóbnak Istene! Szela. 10Mi paizsunk! Tekints alá, oh Isten, és lásd meg a te felkented orczáját! 11Mert jobb egy nap a te tornáczaidban, hogysem ezer másutt; inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában! 12Mert nap és paizs az Úr Isten; kegyelmet és dicsőséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, a kik ártatlanul élnek. 13Seregeknek Ura! Boldog ember az, a ki bízik benned.