1 Az éneklőmesternek, a gittitre; Kóráh fiainak zsoltára.

2 Mily szerelmetesek a te hajlékaid, Seregeknek Ura!

3 Kivánkozik, sőt emésztődik lelkem az Úrnak tornáczai után; szívem és testem ujjongnak az élő Isten felé.

4 A veréb is talál házat, és a fecske is fészket magának, a hová fiait helyezhesse, - a te oltáraidnál, oh Seregeknek Ura, én Királyom és én Istenem!

5 Boldogok, a kik lakoznak a te házadban, dicsérhetnek téged szüntelen! Szela.

6 Boldog ember az, a kinek te vagy erőssége, s a te ösvényeid vannak szívében.

7 Átmenvén a Siralom völgyén, forrássá teszik azt; bizony áldással borítja el korai eső.

8 Erőről erőre jutnak, míg megjelennek Isten előtt a Sionon.

9 Uram, Seregeknek Istene! hallgasd meg az én könyörgésemet; hallgasd meg Jákóbnak Istene! Szela.

10 Mi paizsunk! Tekints alá, oh Isten, és lásd meg a te felkented orczáját!

11 Mert jobb egy nap a te tornáczaidban, hogysem ezer másutt; inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában!

12 Mert nap és paizs az Úr Isten; kegyelmet és dicsőséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, a kik ártatlanul élnek.

13 Seregeknek Ura! Boldog ember az, a ki bízik benned.