Zsoltárok könyve 72

1Salamoné. Isten, a te ítéletidet add a királynak, és a te igazságodat a király fiának. 2Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal. 3Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot. 4Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szűkölködőnek fiain, és törje össze az erőszakoskodót. 5Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékről nemzedékre. 6Szálljon alá, mint eső a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet. 7Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold. 8És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a nagy folyamtól a föld határáig. 9Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port. 10Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé. 11Hajoljanak meg előtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki. 12Mert megszabadítja a kiáltó szűkölködőt; a nyomorultat, a kinek nincs segítője. 13Könyörül a szegényen és szűkölködőn, s a szűkölködők lelkét megszabadítja; 14Az elnyomástól és erőszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az ő szemében. 15És éljen ő és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden napon. 16Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve. 17Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják őt. 18Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül! 19Áldott legyen az ő dicsőséges neve mindörökké, és teljék be dicsőségével az egész föld. Ámen! Ámen! 20Itt végződnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.